fizetésképtelenség;felszámolási eljárás;Ganz;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;dunakeszi járműjavító;

A Dunakeszi Járműjavító is lehúzhatja a redőnyt

Elrendelte a bíróság a Ganz-Mavag és a Dunakeszi Járműjavító felszámolását

Csak a dunakeszi gyár megmentéséhez 40 milliárd forint kellene, amit lehet, korábbi ígéretei ellenére már az állam sem akar beletenni.

Nagyon nehéz helyzetbe került a kormány által megmenteni kívánt Ganz-Mavag és a magyar vasúti járműgyártásban kulcsszerepet betöltő Dunakeszi Járműjavító Kft. miután a bíróság csütörtökön elrendelte a felszámolásukat. Szakmai forrásaink szerint valószínűleg már csak a cég(ek) újraállamosítása lehet a kiút – írja a Szabad Európa. A lap korábban elsőként írt arról, hogy hogy a cégek nemrég levélben közölték üzleti partnereikkel: egyelőre nem tudnak fizetni nekik.

A GMVI egy olyan cégcsoport központi cége, melynek a Dunakeszi Járműjavító Kft. is – ebben 2020-ban egy darabig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szintén tulajdonos volt, sőt, mint a 24.hu annak idején megírta, alig szállt be a cégbe 2020-ban, máris nyertek egy 32 milliárd forintos megbízást a MÁV-tól járműgyártásra. Ha valóban bedől a járműgyár, az egész magyar vasút megérezheti. Dunakeszin végszerelték például az emeletes KISS-motorvonatok középső kocsijait, és jelentős mennyiségű javítási munkát végeznek a MÁV-nak. A társaság jelenleg 673 embert foglalkoztat.

A cégcsoport azután került nehéz helyzetbe, hogy egy Egyiptomnak szánt 1350 darabos személyvagon üzletből az orosz partner Transmashholding kiszorult az ukrajna elleni orosz agressziót követően. Dunakeszin egyedül csak jelentős veszteséggel tudták a vagonokat gyártani.A kormány ugyanakkor a nyáron bejelentette, hogy megmenti a dunakeszi gyárat, sőt erről két rendeletet is elfogadott. A cég pénzügyi konszolidációjához legkevesebb 40 milliárd forintra lenne szükség. Egy szakmai forrásunk szerint elképzelhető, hogy az állam mégsem akar ennyi pénzt a jelenleg is kormányközeli üzleti körök tulajdonában álló cégcsoport megmentésébe.

11,5-12 és 9 százalék azok a számok, amelyek a jövő évi minimálbér növelés kapcsán a legutóbbi egyeztetésen az asztalra kerültek. A gyenge növekedést viszont mindkét oldal megemlíti.