A jelenlegi tulajdonos kihátrálása kapcsán sokan már a fesztivál végéről beszélnek. Mit jelentene kulturális szempontból ez a forgatókönyv?
A Sziget sorsa Magyarország imidzsét is érinti. Ez a fesztivál ugyanis turisztikailag olyan, mint például a Budai vár: egy adott korosztály jelentős részének ez az első dolog, amely beugrik Budapestről (és ezek korántsem csak a tinédzserek, huszonévesek már). Ez pénzügyileg ugyan nem számszerűsíthető, de fantasztikus érték, ha egy ország vagy egy város rendelkezik ilyennel. Az egyik legerősebb kép, amely Budapesthez kapcsolódik a világban.
Ekkora jelentőséggel bír?
Abszolút a top ligában van. Ha a legfontosabb európai fesztiválokról beszélünk ugyanis, akkor azok között mindig ott van a Sziget, a Primavera, a Roskilde vagy a Glastonbury mellett. Az európai előadók többségének például ott van a bakancslistáján, hogy a Szigeten egyszer kell játszani, mert az jól mutat a zenekar történetében.
Egyre csúnyább számokat hoz a Sziget Fesztivál, a 32 évvel ezelőtti alapító, Gerendai Károly mentheti megHa ekkora hatása van a hazai és nemzetközi kulturális életben is, akkor mit jelez a jelenlegi bizonytalan helyzet az iparág számára?
Elméleti lehetőségnek tartom legfeljebb, hogy megszűnhet a Sziget fesztivál.
Ha megszűnne, az tényleg olyan hatással lenne, mint ha mondjuk egy földrengés pusztítaná el a várat. Nem is tudjuk felmérni, hogy mit veszítenénk vele.
Kulturálisan és a turizmusban egyaránt. Ezen kívül a Sziget elég nagy ahhoz, hogy ez kihasson az egész fesztivál iparra.
Fontos tudni, hogy nemcsak a Sziget, hanem általában az európai fesztiválok bajban vannak a járvány óta. Ennek részben a stadion koncertek népszerűségének növekedése is szerepet játszott. Az utóbbi években láttuk, hogy a nagy fesztiválok egyre nehezebben szereznek meg olyan headlinereket, akiket korábban sikerült, mert sok headliner átnyergelt a stadion koncertekre. De ez egy inga, amely szerintem vissza fog lendülni, pár éves trend csupán. Ennek van szerepe abban, hogy ezek a stadion koncertek gyakorlatilag majdnem annyira drágák lettek, mint egy hetes fesztiválbérlet: a közönségnek ugyanabból a zsebéből veszik ki a pénzt, mint amit fesztiválokra szántak. De egy fesztivál egészen mást nyújt. Itt az előadók csak egy része a teljes programnak, a látogatók jellemzően az összélményt veszik meg. Egyértelmű, hogy az embereknek szüksége van egy ilyen, zenével körített együttlétre - szóval én azért nem vizionálom a nagy fesztiválok végét. Legfeljebb azt, hogy az üzleti modell egy kicsit átalakul. Általában egy fesztivál minél kevésbé függ a saját meghívott előadóitól annál erősebb. Ez a Sziget esetében is így van, de ettől függetlenül vannak látogatók, akik kifejezetten egy-egy előadó miatt vesznek jegyet. Az pedig, hogy ez mekkora százalék, döntő tényező lehet a között, hogy éppen veszteségről vagy nyereségről beszélünk az adott évben.
Gerendai Károly: Tárgyalunk a tulajdonos céggel, októberben dönteni kell a SzigetrőlA járvány sok szempontból a múltnak tűnik, de azért nagyon átalakította a szokásokat. Például abban is, hogy mennyire előre terveznek az emberek - közel sem annyival előre, mint korábban, de ez a stadion koncertek problémája is. Az is kérdés, hogy a fesztiválok programjára ez hogyan hat majd, tehát például a zenének a fontossága csökken-e az összélményben, amit nyújtani tud egy ilyen esemény. A szervezők behoznak-e más élményszerű programelemeket inkább: a Szigeten is nagyon sok minden más is van a zene mellett már most is.
A Sziget megszűnése hatással lehet a magyar könnyűzenére?
A magyar előadók számára ez egy fantasztikus iskola, hiszen, ha nem is headlinerként, de helyet kapnak akár már a nagyszínpadon is és egy olyan közönség előtt, olyan nemzetközi előadók környezetében tudnak fellépni, ami sok országban nem adott. Ebből a szempontból is hatalmas veszteség lenne, de hangsúlyozom, a Sziget olyannyira része már az országnak, hogy messze a saját gazdasági méretén túlmutat, mennyire rossz üzenete lenne az eltűnésének. Azt jelentené, hogy valami itt nagyon nincs rendben: az hogy egy ekkora és ennyire ismert dolog nem tud megmaradni a piacon.
Fesztiválokon zeng a nyomasztó magyar jövőkép, a bizonytalanabbá váló jövő erősíti fel a kritikus hangokatCigi, sör, Torgyán József
Edzettek a Sziget szervezői, az elmúlt több mint harminc évben jó párszor még a politika célkeresztjébe is sikerült keverednie Közép-Európa legnagyobb zenei fesztiváljának. A kilencvenes években, az akkor még Diákszigetként ismert eseményt a közvélemény egy része méregette szúrós szemmel - Horváth László, jelenlegi drogügyi biztost megelőzve - feltételezve, az esemény a drogok valóságos mekkája lehet. Aztán a népszerűség növekedésével már a politika is megtalálta magának a fesztivált, olykor a fiatalok szívének megnyerése okán. Torgyán József is ambiciózus céllal érkezett az akkor már Pepsi Szigetre 2001 nyarán: uszodával és több zuhanyzóval kedveskedett volna a fesztiválozóknak. Tarlós István már óbudai városvezetőként, majd főpolgármestersége alatt is többször hadban állt a fesztivállal, javarészt a csendrendelet betartásának kérdése miatt, amelyet egy ízben nemes egyszerűséggel a fesztivál betiltásával oldott volna meg. Később pedig - a mai események fényében mondhatni korát megelőzően - a fesztivál LMBTQ sátrának, a Magic Mirrorral kapcsolatos nemtetszése okozott nagyobb sajtóvisszhangot: Tarlós nem szerette volna, ha “homoszexuális felvilágosító program” is helyet kapna az eseményen. A fesztivál a szabadság mellett kiállva nem utoljára került vitába az LMBTQ kérdés kapcsán, a Coca-Cola 2019-es Love is Love kampányának meleg párokat ábrázoló plakátjai a felháborodás okán ugyan az utcákról eltűntek, de a Sziget továbbra is kiállt a kampány mellett. 2011-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is felfedezte magának az eseményt, bár ők érdekes módon akkor épp nem az LMBTQ kapcsán, hanem a benzinárak ellen tüntettek volna a fesztivál ideje alatt, annak területén. A megszűnés körüli pletykák utoljára többek között Demeter Szilárd kijelentései kapcsán erősödtek meg, aki a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetőjeként utalt rá egyszer, hozhatna olyan döntést, amellyel a Sziget sorsa kérdésessé válna. A szervezők pedig legutóbb idén nyáron, Orbán Viktorral is összetűzésbe keveredtek, mikor a Hamász terrorista szervezet támogatásával gyanúsított ír Kneecap együttest a szólásszabadság jegyében hagyták volna fellépni az eseményen. “Zabos vagyok a Sziget szervezőire!” - mondta akkor a miniszterelnök.
