Mint a táncolók lábai által felvert por, olyan visszatérő elem már idén a közönség által skandált „Mocskos Fidesz!” a zenei fesztiválokon. Hétvégén most épp a Kolorádó közönségét kapta el a hév, amely az esemény alapítójának, Manek Gábornak a záróbeszédére kezdett hangos skandálásba, a tudósítónk szerint a korábbi napokon addig közéleti témák tekintetében békés fesztiválon. A Telex beszámolójából kiderült, Manek reagált a Kolorádó megszűnésének méltatlan körülményeire, kijelentve, bármilyen szándék is álljon a fesztivál sorsa mögött, „különböző hatalmi dolgok” nem fogják megállítani a szervezőket abban, hogy valamilyen formában folytatódjon a fesztivál. A nyilvános búcsú után Sisi koncertje következett, akit a tömeg szintén a „Mocskos Fidesz!” skandálással fogadott.
Az eset azért is figyelemre méltó, mert a kortárs magyar rap egyik meghatározó alakjának dalszövegei kreatívan őszinték ugyan, de közéleti, politikai témák feszegetése nem jellemző rájuk. Legalábbis olyan határozott mértékben biztosan nem, mint Krúbi esetében, akinek már a 2023-as Sziget Fesztivál koncertjén is zengett a „Mocskos Fidesz!”, vagy Beton.Hofinál, akinek nemrég jelent meg a zaklatott közhangulatot feldolgozó Be vagyok zárva című száma.
Egy-egy kritikus hangú koncert eddig sem volt idegen a zenei fesztiváloktól, de az, hogy itthon már előadótól függetlenül tapasztalható zúgolódás a közönség részéről, az elmúlt években nemigen volt jellemző.
Idén viszont ez pár héten belül előfordult a semmiből drograzziával fenyegetett Fishing on Orfűn és a megszűnőben lévő Kolorádón is. Hasonló mértékű társadalmi visszhang utoljára még a fesztiválokat megtépázó Covid-járvány kitörése előtt, 2019-ben fordult elő. Az azóta anyagi okokra hivatkozva megszűnt soproni VOLT Fesztiválon vetítették több ízben Orbán Viktor miniszterelnök 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédét a koncert közötti szünetekben, a színpadi kivetítőkön. Akkor a tervek szerint a videó hallható lett volna abban az évben a Balaton Soundon és a Sziget Fesztiválon is, de erre végül a heves társadalmi visszhang miatt nem került sor. A közéleti témák előtérbe kerülése viszont mostanra világszinten erősödött, amit az is jelez, hogy az angol Glastonbury fesztivál az elmúlt évek egyik leghangosabb eseményére sikerült idén, ami a politikai állásfoglalásokat illeti. Számos előadó szólalt fel többek között az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán, ami olykor olyannyira nem sikerült finomkodóra, hogy már politikusok vitáznak a művészi szabadság kérdéséről és vonják felelősségre a fesztivál szervezőit.
Felnőtt egy generáció – Az utolsó Kolorádó fesztiválon jártunkA jelenségről Schönberger Ádámot, a nemsokára induló Bánkitó fesztivál alapítóját kérdeztük. A rendezvény fennállása óta olyan sajátos helyzetet is betöltött a magyarországi fesztiválpalettán, hogy kifejezett missziója volt a társadalmi tudatosság növelése. Ez az elv vezérelte a közéleti témák iránt érdeklődő előadók meghívását, a programok összeállítását is. „Nem az volt a célunk, hogy kormánykritikus előadókat hívjunk. Olyan művészeket szerettünk volna a színpadon látni, akiktől nem áll távol, hogy társadalmi témákban nyilvánuljanak meg. Szerettünk volna egy olyan közönséget verbuválni, amelynek tagjai aktív részei a társadalomnak, vagyis politikai, közéleti és civil értelemben is tudatos állampolgárok” – mondja Schönberger, aki maga is tapasztalt az elmúlt évek alatt egyfajta visszaesést, majd újjáéledést a közéleti témák iránti érdeklődésben.
„Sokaknak elege van, egyfajta életérzés lesz a kormánykritika” – Növekszik a szakadék a Fidesz és a fiatalok között„A kritikus hang a fesztiváloknak mindig sajátja volt, elég akár csak az 1969-es Woodstockra gondolni. Ilyen értelemben inkább az volt a furcsa, amikor ez a része elkezdett kikopni. Az az érzésem, mostanra állt helyre a világ rendje ilyen szempontból, ami mögött talán az állhat, sokan úgy érzik most, bizonytalanabb a jövő. Ezzel párhuzamosan az erre fogékony előadók pedig bátrabban szólalnak fel: most ott tartunk, hogy szinte semmi sem túl sok.” Nemrég vált hivatalossá, a Bánkitó fesztivált is idén rendezik meg utoljára, amit a rendezvény hivatalos kommunikációjában részben annak tulajdonít, hogy sosem volt rest a társadalmi igazságtalanságokkal szemben kiállni. A jelenséggel kapcsolatban Schönberger Ádám szavait megerősíti a lapunknak nyilatkozó 25 éves Druzsin Nikolett is, aki saját kortárs közegén is észreveszi az erősödő érdeklődést a politikai, közéleti témák iránt. „A fesztiválra járó fiatal generációhoz az internet adta lehetőségek miatt sokkal hamarabb eljutnak a világban zajló folyamatok. Ezért jobban a bőrünkön érezzük például a szomszédban zajló háború hatását – így valóban sokakat nyugtalanít a bizonytalanabbá váló jövő. De nem mondanám, hogy idén jellemző ez igazán, az elmúlt években, különösen tavaly már sokakat foglalkoztattak ezek a kérdések, amely a közéleti témákkal kapcsolatban kritikus előadók évek óta tartó népszerűségén is látszik.”
