Romák, palócok és gyüttmentek – Vizslás kicsit visszalép, enyhíteni készül szigorú településvédelmi rendeletén

– Biztosan nem eszik olyan forrón azt a kását, hogy megfőzték. Fognak még azon rendeleten csiszolni, mert kicsit elkapkodták. Nagyon szigorúra vették, és most az egész ország azzal van tele, hogy Vizslásra milyen nehéz beköltözni, meg hogy a polgármester biztosan nem szereti a romákat. Pedig ebben a faluban nincsenek ilyen ellentétek, vagy ha vannak is, az nem a bőrszín miatt fordul elő – mondja szinte egy levegővétellel egy nyugdíjas korú asszony, akit a Nógrád megyei Vizsláson, a buszmegállóban várakozva szólítunk meg. Ketten ülnek a padon, rokonok, de mivel a település két különböző pontján laknak, így nemigen futnak össze. Most ez történt, ezért kihasználják az alkalmat egy kis csevejre: ezt szakítjuk meg kérdéseinkkel a faluban októbertől életbe lépett fel, a település védelmét szolgáló rendelet fogadtatásáról.

Megírtuk: a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) színeiben megválasztott polgármester vezette községben olyan elvárásokat támasztott az önkormányzat az ingatlanvásárlásoknál, hogy már-már csodaszámba megy, ha bárki beköltözhet ide. Nem elég ugyanis, ha a vevő bemutatja erkölcsi bizonyítványát, igazolja büntetlen előéletét, legalább középfokú végzettségét, illetve azt, hogy folyamatos munkaviszonya van, valamint nullás adóigazolást is visz az önkormányzatnak, de részt kell vennie egy személyes meghallgatáson is a képviselő testület előtt. Sőt, be kell fizetnie egy úgynevezett betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának tíz százaléka, ha pedig csak lakcímet akar bejelenteni, az újabb százötvenezer forint. Elvárás az is, hogy az ingatlan alapterületéből egy főre legalább tíz négyzetméter jusson.

A buszmegállóban várakozó két asszony szerint el kell ismerni, hogy mióta Sándor József vezeti a települést, egyre több beruházás indult el. Az elsők között rendbe tették a katolikus templomot, a művelődési házat, és bővítették az óvodát. Úgy tűnik, a lélekszám gyarapodása elsődleges célja az ittenieknek: minden újszülött világrajövetelét egy úgynevezett babazászlóval ünneplik, ha a fiú érkezik akkor kék, ha kislány akkor rózsaszín lobogóval. Az idegenekkel szemben azonban mintha kevésbé lenne befogadó a falu. Ez egyesek szerint részben visszavezethető arra, hogy viszonylag zártabb, palóc közösség él errefelé, amely a saját hagyományait és identitását erősebben őrzi, mint mondjuk egy nagyobb város lakói.

Találkoztunk egy középkorú férfival, akinek hamarosan szintén szembe kell néznie majd a településvédelmi rendelet szigorával. Feleségével és két nevelt gyerekükkel nemsokára ideköltöznek majd. Ők ugyan már korábban előszerződéssel rendelkeztek az ingatlanra, így nem kellett meghallgatáson részt venniük vagy hozzájárulást fizetniük, de az aggasztja, vajon a gyerekek után be kell-e fizetniük a fejenkénti 150 000 forintos díjat annak fejében, hogy ők is lakcímet létesíthessenek majd a házban.

– Ha valakin látjuk, hogy tényleg jó ember, de épp nincs meg a végzettsége, viszont minden másnak megfelel, akkor természetesen nem leszünk gátja az adásvételnek – mondja Sándor József polgármester, akit az utcán állítottunk meg: épp a beköltözni szándékozó középkorú férfival beszélt. Hozzáteszi: van elővásárlási joga az önkormányzatnak az egyes ingatlanokra, ám mivel pénzük erre a célra nincs, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás. Azt viszont szeretnék elérni, hogy a helyi először kérdezze meg a helyit, nem akarja-e megvenni a házát.

– Akadnak helyben is fiatal párok, akik itt szeretnének maradni, de nem mindig tudnak, mert nem találnak megfelelő ingatlant. Az lenne a fő cél, hogy ők ne menjenek el. Vagy ha mégis, akkor helyettük olyanok jöjjenek, akik a közösségi életet előrefelé tudják vinni, meg össze tudják tartani, nem pedig széthúzni, és a közbiztonságunkat negatív irányba elvinni – fogalmaz a polgármester. Majd sorolja: ez egy csendes falu, van körzeti megbízott, s ez is növeli a biztonságérzetet helyben. Náluk évtizedek óta nem hallani olyat, hogy a „romák” és a „parasztok” konfliktusban lennének, ezt a jó viszonyt pedig meg akarják őrizni.

– Nekünk nincs bajunk a romákkal, még akkor sem, ha egyes vezetőik, akiknek „feltűnési viszketegsége” van, idejönnek tüntetni a hivatal elé, nem is idevalósiak, a múlt héten mégis itt demonstráltak négyen. Jöjjenek csak bátran! Fölhívtam előtte jó pár roma barátomat, és megkérdeztem tőlük, szerintük én rasszista vagyok-e? Megerősítettek, hogy nem, és hozzátették: ha kell, eljönnek, és tanúsítják romaként a romáknak, hogy itt ez nem erről szól – teszi hozzá Sándor József. Szavai szerint a rendelet megfogalmazáson javítaniuk kell, elvégeznek majd néhány finomhangolást, s bevontak több olyan jogi szakembert a jegyzőn kívül, aki építő jellegű javaslatot tud tenni, s a lakosokat is megkérték, észrevételezzék a rendeletet. A módosítás már a soron következő október 17-i ülés napirendjére is került – szúrtuk ki a község honlapján –, s

Sándor József úgy véli: a kormány jót akart ezzel a törvénnyel, de nehéz megtalálni az arany középutat a vékony jégen, hogy mindenkinek megfeleljen. Vagyis adtak az önkormányzatok kezébe egy kétélű fegyvert, ami erre is elsülhet, meg arra is. Nincs hozzá használati utasítás, ezért nagyon nehéz az első fecskék egyikeként megtalálni, mi a jó és mi a rossz. Kaptak is érte hideget-meleget, de nem bánja, mert látja a célt maguk előtt, s bízik benne, hogy a településen lévők is látják. – Ennek a rendeletnek nem holnap lesz hatása, hanem öt-tíz év múlva. Mert Vizslás akkor is egy nyugodt falu marad, amelyet elkerülnek a drogosok, s nem itt dílerkednek. Nem lesznek olyanok, akik leállítják az úton a gyerekeket, mint például nemrég, Salgótarjánban, fényes nappal, ahol a saját lányaimtól kérdezték meg egy buszmegállóban, kell-e nekik füves cigi – mondja. – Na, ilyet itt mi nem szeretnék látni. Salgótarjánban sem persze, de ott nem tudok ellene tenni. Itt viszont igen.