Sorra érkeznek a falvak életvitelét, szokásait megőrizni hivatott önazonossági rendeletek, de több településen is úgy alkották meg ezeket, hogy vagy nem, vagy nem értően olvasták el az erre felhatalmazást adó önazonossági törvényt – vette észre a hvg.hu.
A portál kiemeli, bár a törvény megengedi, hogy a beköltözőt személyes meghallgatásra kötelezze az adott önkormányzat, azonban ezt már csak a lakcímlétesítés miatt, és nem az ingatlanvásárlás során tehetik meg. Laskod és Zalaszentjakab azonban
úgy írta meg a jogszabályát, hogy már az elővásárlási jog gyakorlásának 30 napos időtartama alatt is meghallgatná a beköltözőt, amire azonban nincs lehetőség, hiszen ekkor még csak azt kell mérlegelnie a testületnek, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával.
Azért sem tudja behívni a vevőjelöltet, mert kilétét nem ismerheti: a jegyzőnek az eladó nevét és a vételárat kivéve teljesen anonimizálva kell az önkormányzatnak megküldeni az adásvételi szerződést, máskülönben súlyosan megsérti a GDPR-ban foglalt adatkezelési szabályokat is.
Zalaszentjakab abban is hibázott, hogy azt írja, a vevőnek kell megküldenie a jegyzőnek az adásvételit, márpedig a törvény végrehajtási rendeletében világosan rögzítve van, hogy ez az eladó feladata.
A Nógrád vármegyei, 150 lelkes Kisbárkányon ennél is tovább ment a jogalkotó, aki buzgalmában azt írta a rendeletben:
„nem létesíthet lakcímet Kisbárkány község közigazgatási területén az a nagykorú, aki büntetlen előéletű”.
Aki mégis megugorja ezt az akadályt, annak a portál szerint lakcím létesítéséhez a vételár 5 százalékát kell leszurkolnia az önkormányzatnak betelepülési hozzájárulásként.
Kiszoríthatják a szegényeket a települések, káoszt, diszkriminációt és alkotmánybírósági eljárást hozhat az Orbán-kormány törvényeRajkán másfél millió forintot kell fizetnie annak, aki ingatlant szeretne vásárolni, de a bejelentkezés is többszázezres tételMezőkeresztes már nem „önazonos”, az önkormányzat visszavonta saját jogszabályát