Lisszabontól Leccén át Firenzéig és Puláig huszonkét európai városképet láthatunk kollázsokban Péntek Orsolya író-képzőművész Úton Cascaisba című tárlatán. A Gödör Klubban látható művek az alkotó Itt is istenek vannak – csavargókönyv című művéhez kapcsolódnak, amelyben egy tizenöt éven át tartó európai barangolásáról számol be, fejezetenként egy városról.
– Én képzőművészként indultam a kilencvenes években, aztán elkezdtem prózát írni, és tizenöt évig úgy tűnt, hogy az életemben ez lett a vezérfonal. És bár öt regényem megjelent, időközben rájöttem, hogy én képzőművész vagyok, nehezen tudok enélkül élni – mesélte lapunknak Péntek Orsolya, aki 2015-től újra elkezdett dolgozni festőként. Akkoriban sokat utazott, így akkor is városképekkel tért vissza a pályára. – Életemben vagy harminc-negyvenszer jártam Velencében, és festőként elkezdtem figyelni, hogy a város épületei és a fényei hogyan törnek szét a csatornák vizében, és miként változik ez a látvány óráról-órára – mondja az alkotó. Témáját akkor sem realisztikusan ábrázolta, hanem azt darabokra „szedte”, és a látottakat töredékesen rakta össze, mintha még tovább bontotta volna a csatornákban folyamatosan alakuló városképet.
Mostani sorozata egy szubjektív európai körkép: Péntek Orsolya az útját főleg a Földközi-tenger vonzáskörében tette. A képek javarészt az adott városban vásárolt újságok kivágott részleteiből és a művész korábban készült festményeinek felhasogatott vásznaiból állnak össze, éppen ezért nem tipikus városábrázolások: a kollázsokon nincsen figura, sem az adott városban látható ikonikus épület, csupán színek és formák kavalkádja, mellyel a művész az adott helyszín érzetét akarja átadni.
– Ezt az utat azért tettem meg, mert a saját eredetemet és az identitásomat akartam kutatni. Az anyukám családja lengyel, olasz, német, az apám pedig félig horvát, félig morva származású. Európát bejárva azokba az országokba, városokba utaztam el, ahonnan a dédszüleim származnak, hogy megtaláljak valamit magamból. És végül rájöttem, hogy ami ezt a sok várost összefogja, az a Római Birodalom. Oda jutottam vissza, mert egyedül ez a birodalom fogja le azt a hatalmas örökséget, amit én kulturálisan megkaptam a családomtól.
Hol vagyunk otthon?
A csavargó nem csak a műfajok között kószál, hanem „transzcendentális otthontalanságában” csatangol a nagyvárosokban. Péntek Orsolya regénye, az Itt is istenek vannak az otthonkeresésről is szól, „azon keresztül annak megfejtéséről: ki vagyok én? Egy olyan Európában, ahol mindenhol otthon vagyok, de voltaképpen sehol” – olvasható a Péntek Orsolyával készült interjúban, amelyet szeptember végén adott lapunk irodalmi mellékletének, a Nyitott mondatnak. Az író-képzőművész soknemzetiségű – tipikus közép-európai – családból származik, új regénye is rá- és eljátszik az életrajzi párhuzamokkal. Európai utazásai identitáskereső szándékkal kezdődtek, „nézzük meg, hol érzem magam otthon, abból majd kiderül, mi vagyok.” Végül arra jutott, hogy „nem szűkíteni kell a kontúrjait annak, ki is vagyok, hol vagyok otthon, hanem éppen kitágítani a határokat”.
Infó
Úton Cascaisba – Péntek Orsolya kiállítása
Gödör Klub (Budapest, VI. kerület, Király utca 50.)
Megtekinthető október 23-ig
