Továbbra is hallgat a Fidesz arról, hogy elengedték-e a civilek és a sajtó vegzálását lehetővé tévő átláthatósági törvényt

Lapunk többszöri kérdésére sem árulja el a Fidesz-frakció, hogy visszahozzák-e, vagy végleg elkaszálták az átláthatóságinak nevezett, valójában a civil szervezetek és a média egy részének ellehetetlenítését lehetővé tévő törvénytervezetet. A javaslat a kormánypárton belül is éles vitákat váltott ki tavasszal, ezért őszre „halasztották” a megtárgyalását. Bár Orbán Viktor kormányfő még július végén is arról beszélt, hogy „ősszel mindenképpen megalkotják, különben nemcsak a választást veszíti el a Fidesz, de vesztesnek is fognak tűnni”, a tervezet látványosan hiányzik a Ház őszi törvényalkotási programjából.

Hadházy Ákos a Népszavának úgy fogalmazott: ő „folyosói források” alapján úgy értesült, hogy a „szájkosár-törvény” csendben „elpárolgott”, a kormánypárt már leginkább azt várja, hogy „elfelejtődjön”.

Lapunk Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Orbán Viktor nyári ígéretei után – még két hete – kereste meg a kormánypárti frakciót azzal, hogy végül tervezik-e újratárgyalni az átláthatósági törvényt az őszi szezonban, és szavazni róla az Országgyűlésben? Bár az ülésszak elkezdődött, erre nem kaptunk választ, ahogy két hét utáni második érdeklődésünkre sem. Ez a következő volt:

• Meg tudják-e erősíteni Hadházy Ákos Kossuth-téri tüntetésen elhangzott állításait, miszerint a törvény-tervezet – őszre legalábbis - lekerült a frakció napirendjéről? 

• Mindent egybevéve terveznek-e még szavazni róla a mostani parlamenti ciklusban?

Kérdéseinkkel - telefonon - a Miniszterelnöki Kabinetirodát is kerestük, ám ígéretükkel szemben nem hívtak vissza, hogy választ adjanak.

Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor még idén márciusban hirdetett „tavaszi nagytakarítást”, melynek központi eleme volt a hazai civil szervezetek jelentős részét ellehetetlenítő törvényjavaslat. A tervezet a többi között visszamenőlegesen is elvette volna azoknak a „közéletet befolyásoló” sajtóorgánumoknak és civileknek juttatott adó 1 százalékokat, melyek – a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéke szerint – „negatív színben tüntetik fel Magyarország jogállami jellegét”, a nemzet egységét, keresztény kultúráját, illetve bármilyen külföldi – akár uniós – pénzt fogadnak el a fennmaradásukhoz. A javaslatot május 13-án nyújtotta be Halász János fideszes képviselő, amit később a teljes frakció a nevére vett. Amellett, hogy a hazai és külföldi nyilvánosságban is éles tiltakozást váltott ki, a kormánytagok és Kocsis Máté nyilatkozata szerint még a Fidesz-frakción belül is élénk vitákat okozott; így június 4-én inkább őszre halasztották a megtárgyalását.

Bár azóta ellentmondásos hírek keringtek arról, hogy egyáltalán visszahozzák-e még a javaslatot, Magyar Levente külügyi államtitkár egy júniusi nyilvános rendezvényen kijelentette: nem biztos benne, hogy valaha is újra előkerül. Kocsis Máté és Hollik István azonban Tusványoson kitartottak amellett, hogy ősszel új formában visszatér, és Orbán Viktor is leszögezte egy július végi – lengyel lapnak adott - interjújában: ha nem hozzák vissza, vesztesnek fognak tűnni, és a választási győzelem is rámehet. Míg többek között Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Magyar Hang szeptemberi podcastjében árulta el, hogy korábbi formájában ő sem támogatta a törvényt - és nem véletlen, hogy akkor lekerült a napirendről. Rajta kívül legfeljebb Lánczi Tamás hozta szóba a témát egy múlt heti Facebook-posztjában. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint kifejezetten a „Semjén Zsolt elleni vádaskodások” miatt lenne szükség az elfogadására.

A kormányfő azonban egy szombat reggeli sajtótájékoztatón már azt hangsúlyozta: a Szőlő-utca ügyében belengetett „megtorlás és jogkövetkezmény” a politikusok és sajtómunkások ellen a jelenlegi jogszabályok között értendő, nem fognak emiatt új – akár visszamenőleges – törvényhozáshoz nyúlni. Amellett, hogy a kifejezetten őszre ígért „átláthatósági törvényt” illető kérdéseinkre nem reagált a Fidesz-frakció, Hadházy Ákos leszögezte lapunknak: június óta él egy kormányrendelet, miszerint – „különleges működési rend” bevezetése esetén – miniszterként Rogán Antal dönthet internetes hírlapok és napilapok működésének korlátozásáról vagy megszüntetéséről.