„Az elmúlt napok eseményei megmutatták, miért is van szükség az átláthatósági törvényre” – kezdi csütörtöki Facebook-bejegyzését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) elnöke.
Az átláthatóságinak nevezett, valójában a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítésére alkalmas törvényt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője nyújtotta be 2025. május 13-án. Többek közt az van benne, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy az Orbán-kormány vegye jegyzékre azokat a „külföldről támogatott szervezeteket”, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását.
A listán szereplő szervezet csak a „pénzmosás elleni szerv” engedélyével fogadhat el külföldi támogatást, és az állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából sem részesülhet. A törvényjavaslat nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is kivágta a biztosítékot, így a Fidesz végül őszre halasztotta annak megvitatását és elfogadását.
Orbán Viktor bejelentette, mindenképpen „megalkotják” az ellehetetlenítési törvénytNavracsics Tibor közölte, nem véletlenül került le a napirendről az átláthatósági törvényLánczi Tamás csütörtöki posztjában a Szőlő utcai javítóintézet körüli ügyre is reagált. „Néhány nap alatt felépített dezinformációs kampányokkal életeket lehet tönkretenni, hiszterizálni lehet a közhangulatot, és fel lehet borítani a társadalmi békét” – utalt bizonyára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesre. „A napokban elindult rágalomhadjárat nem egyedülálló eset. Ugyanezt láthattuk a külföldről finanszírozott ügynökök, influenszerek és sajtótermékek részéről” – vélekedett Lánczi Tamás.
Majd azzal folytatta: „Az egyik szereplő, aki a korábbi dezinformációs kampányokban is részt vett, most lebukott. Káncz Csaba elismerte, hogy olyan fedőcégtől fogadott el pénzt, amelyet brit ügynökök alapítottak. Persze most azzal védekezik, hogy nem volt tudomása annak titkosszolgálati hátteréről. Kötve hiszem.”
Posztja végén pedig kitért arra, miért van szükség szerinte az ellehetetlenítési törvényre. „A magyar emberek joggal várják el, hogy minden egyes közéleti szereplő hozza nyilvánosságra, hogy kitől jut külföldről pénzhez, megbízásokhoz, és cserébe mit várnak ezért tőle” – húzta alá.
Lánczi Tamás ellen egyébként néhány napja kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást az Ügyvédkör. Az egyesült szerint Lánczi Tamás részvétele a Fidesz–KDNP által létrehozott és működtetett Digitális Polgári Körök tevékenységében összeegyeztethetetlen a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöki tisztségével, a törvények pedig egyértelműen tiltják, hogy a hivatal vezetőjeként pártpolitikai tevékenységet folytasson.
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett Lánczi Tamás ellen az Ügyvédkör