Sok magyarnak vannak mentális problémái, de a társadalom 88 százaléka elutasító a betegségekkel szemben

A 16 év feletti magyarok több mint fele, 53 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt fél évben volt gondja a mentális egészségével. Pozitívum viszont, hogy 10-ből 7-en rendszeresen foglalkoznak a saját mentális jólétükkel, azonban heti szinten csak 28 százalék, és leginkább a nők és a fiatalabbak fordítanak erre időt, míg 8,5 százalék soha nem foglalkozik tudatosan ezzel – derült ki az Europion kutatócég által az Euronics megbízásából készített felmérésből, amelynek eredményeit a lapunknak is megküldött közleményben foglalták össze. A kutatásból kiderül, hogy a lelki egészségük megőrzése érdekében a legtöbben, 48 százalék a természetben töltenek időt, a második helyen a káros szokásoktól való tartózkodás, a dobogó harmadik fokán pedig a minőségi alvás állt. A lista végén a meditáció és a pszichológushoz járás végezett 8-8 százalékkal. Szakemberhez egyébként leginkább a legfiatalabbak (16-29 évesek) és a 50-59 évesek járnak. 

A legaggasztóbb adat viszont, hogy a megkérdezettek döntő többsége, 88 százaléka szerint a társadalom nem igazán elfogadó a mentális betegségekkel szemben, ebből 45 százalék kifejezetten elutasítónak tartja a magyarokat. – Ez az elutasítás nem csak társadalmi, de egyéni szinten is jelen van: tíz százalék soha nem fordul szakemberhez, sőt, a válaszadók 55 százaléka valószínűleg szégyellene így tenni, ha problémája lenne. Ez az arány a férfiak, illetve a 30-49 év közöttiek esetében még magasabb. Az adatokból az is kiderült, 10-ből 3-an nem biztosak benne, hogy van olyan a családjukban vagy közvetlen környezetükben, akivel meg tudják beszélni a problémáikat, 36 százalék pedig nem feltétlen lát célt az életében. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka elismeri, hogy képtelen egyedül megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel – írták.

A kutatás alátámasztja az Euronics-nak, az elektronikai eszközöket árusító üzletláncnak a kezdeményezését, hogy az emberek törődjenek, foglalkozzanak magukkal. Úgynevezett CSR-programjuk, azaz vállalati társadalmi felelősségvállalásuk célja, hogy kezdetben három társadalmilag fontos, mégis sokszor tabuként kezelt mentális problémára, a pánikrohamra, a neurodiverzitásra és a verbális abúzusra irányítsa a figyelmet. A kutatás alapján ugyanis megkérdezettek 34 százaléka nem pontosan tudja, mit jelent a verbális abúzus, a pánikbetegség ismertsége már jóval magasabb (74 százalék), a neurodiverzitást viszont 10-ből 6-an egyáltalán nem ismerik, többségük csak az autizmus, ADHD és diszlexia kapcsán találkozott a fogalommal.

A személyes érintettség a verbális abúzus és a pánikbetegség esetében a legmagasabb: mindössze 27 százalék nem volt áldozata verbális abúzusnak, sőt, a megkérdezettek közel fele pedig érezte már úgy, hogy pánikrohama van. Míg a neurodivergenciában a megkérdezettek 73 százaléka szerint a saját környezetükben maximum 1-2 ember érintett. Az érintettek magasabb arányából következik az is, hogy 10-ből 7 ember szerint elfogadó a környezet a pánibetegséggel szemben, és a többség szerint pánikroham esetén fontos is szakemberhez fordulni. 10-ből 8-an pedig úgy gondolják, hogy a verbális erőszak legalább ugyanolyan súlyos, mint a fizikai bántalmazás, viszont a döntő többség egyetért azzal, hogy a verbális erőszakot nehéz bizonyítani.

Mindezek alapján a Euronics üzleteiben található tévék képernyőin figyelemfelhívó kisfilmeket játszanak le a megszokott, a televíziók képességeit bemutató tartalmak helyett. A kampányban a cég partnere a televíziókat is gyártó TCL. A program szakmai hitelességét a Mélylevegő Projekt, a Pszichodiák Alapítvány, a Nyugizóna/ Nyugisuli, a Pánikcentrum, a Bárányfelhő (Apparently), a KIKAPCS. Alapítvány., a Kék Erdő Alapítvány, a MARS, az SNI Suli, a Kisvilág, az ASDI Vár, az Egyenlítő Alapítvány, a Patent, illetve az S.O.S. Krízis Alapítvány biztosítja.