Mint lapunk is beszámolt róla, hétfőn este a főépület falára vetített képsorok kíséretében hangszórókból zúgott az Orbán-kormány bevándorlás elleni propagandája a Keleti pályaudvaron. A bejárat mellé egy mecset tornyait vetítették állóképként, míg a két oldalsó épületszárnyon egy menekülteket, EP-ülést és a 2015-ös menekültválságot mutató kampányvideót ismételtek. Szánthó Miklós, a közpénzmilliárdokból működő Alapjogokért Központ főigazgatója a Facebook-oldalán megosztott egy videót a fényfestésről, azt írva: „Most még harangszó – de csak egy rossz választás, és brüsszeli hangokra ébredhetünk…”
Az Alapjogokért Központ akciója nyilvánvalóan arra céloz, hogy amennyiben nem a Fidesz nyeri a jövő évi választásokat, akkor Magyarországot elárasztják a bevándorlók. Szánthó Miklós a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a kampány „még jó sokáig” fog tartani. „Szerintem a migráció rossz dolog, a multikulturális társadalmak kialakulása pedig kifejezetten nemkívánatos – csak vessenek egy pillantást a nyugat-európai nagyvárosokra: nekik már kampó, elestek” - indokolta az akciót.
Szánthó Miklós azt állította, hogy a vetítés a jogszabályi előírások betartásával történt, és saját forrásból fizették. Hogy a saját forrás mit jelent annak fényében, hogy az Alapjogokért Központ jelentős részben adófizetői pénzzel van kitömve (a Magyar Hang szerint idén például 6 milliárd forintot kaptak a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA), azt Szánthó Miklós nem fejtette ki, ami viszont a dolog jogi részét illeti, azért lenne mibe belekötni. Legalábbis a Büntető törvénykönyv közveszéllyel való fenyegetésről szóló paragrafusa eképpen fogalmaz:
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
A Telex a MÁV-ot is megkereste az ügyben, akik azonban Szánthó Miklóshoz hasonlóan semmiféle kivetnivalót nem találtak benne. A közlés szerint a fényfestés közterületről történt, az nem a MÁV-csoport rendezvénye volt, annak tartalmáért nem vállalnak felelősséget. A tájékoztatás szerint a vasút üzemi területén csak akkor engedélyezhetnek vetítést, ha nem áll fenn annak a veszélye, hogy a vetítő erős fénye elvakíthatja a vonatvezetőket. A vetítés „csak olyan ritka és szűk idősávban elképzelhető, amikor a csarnokba épp nem érkezik járat”, de a hétfő esti vetítés is egy előre egyeztetett időpontban történt, és közlekedésbiztonsági kockázatot nem jelentett - közölte az állami vasúttársaság.
A BRFK szintén nem talált problémát: a Telexszel azt közölték, hogy a szeptember 22-én 19:30 és 21:00 óra között megvalósult rendezvényt „egy szervezet képviselője” bejelentette, „az illegális migráció negatív következményeire való figyelem felhívás” céljából. A rendőrség a rendezvényt tudomásul vette, szeptember 21-én a gyülekezési hatósággal folytatott egyeztetésnek megfelelően az előkészületek zajlottak, és keretében főpróbát tartottak - írta a rendőrség.
Maga a Keleti pályaudvar egyébként a 2015. évi menekültválság tömegjeleneteinek fő magyarországi helyszíne lett augusztus-szeptemberben, amikor az Orbán-kormány politikai céljainak megfelelően a hatóságok egy időre szándékosan feltartóztatták az egyébként Magyarországot elhagyni szándékozó illegális bevándorlókat azzal az indoklással, hogy az uniós menekültügyi jogszabályok miatt csak úti okmánnyal és érvényes vízummal engednék tovább őket. A nagyrészt semmilyen papírral nem rendelkező bevándorlók így összezsúfolódtak a Keleti pályaudvaron, tüntetni kezdtek, a káoszt pedig a kormányzati narratíva azóta is fel tudja illusztrációként használni a migránshordákról szóló ijesztegetéshez.
A menekültválság tíz évvel ezelőtti képeit vetítették ki a Keleti pályaudvar főépületére