Franciaország hivatalosan is bejelentette a palesztin állam elismerését a kétállami megoldásról szóló konferencián New Yorkban. Ezzel az ENSZ BT öt tagjából már csak egy, az Egyesült Államok, Benjamin Netanjahu kormányának legfőbb szövetségese nem ismeri el az önálló Palesztinát. Később más országok is követték, a párizsi példáját, egyebek mellett Belgium. A Franciaország és Szaúd-Arábia által kezdeményezett csúcstalálkozó célja az volt, hogy új lendületet adjon a közel-keleti békefolyamatnak.
– Franciaország ma elismeri a palesztin államot. Egyesek azt mondhatják, hogy már túl késő. Mások azt mondhatják, hogy túl korai. De egy dolog biztos: nem várhatunk tovább – hangoztatta a francia elnök hozzátéve – emelte ki Emmanuel Macron. A francia elnök szerint a Hamász terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen végrehajtott mészárlás nyílt seb, de emberek százezrei kényszerültek elhagyni otthonukat, megsebesültek, éheztek és traumákat kellett átélniük. Továbbra is szörnyű mindennapokat kell átélniük, bár a Hamász jelentősen meggyengült. – Semmi sem igazolja a Gázában zajló háborút. Semmi – hangoztatta a francia elnök.
Szaúd-Arábia történelmi jelentőségűnek nevezte Franciaország döntését. – Felszólítjuk az összes többi országot, hogy tegyenek hasonló lépést - mondta Faiszal bin Farhan szaúd-arábiai külügyminiszter a konferencián. Azzal vádolta Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányát, hogy folytatja az agressziót, ami veszélyezteti a stabilitást, valamint a regionális és nemzetközi békét, és aláássa a régió béketörekvéseit. Szaúd-Arábia a palesztinok védelmezője és az arab világ vezető hangja. A rijádi vezetés a palesztinoknak nyújtott humanitárius segélyek egyik legfontosabb adományozó országa is. Rijád már 1988 novemberében elismerte a palesztin államot.
Az Egyesült Királysággal, Kanadával, Ausztráliával és Portugáliával együtt négy nyugati állam már a hétvége folyamán bejelentette a palesztin állam elismerését. Mind a négy ország politikusai hangsúlyozták reményüket a kétállami megoldás megvalósulását, valamint Izrael és a palesztin állam békés jövőbeli békés együttélését illetően.
Az Egyesült Királyság elismerte a független palesztin államotIzrael élesen elítélte a döntést: – Világos üzenetem van: a Jordán folyótól nyugatra nem jön létre palesztin állam – szögezte le Benjamin Netanjahu. Ehelyett Izrael továbbra is növeli a telepek építését a megszállt Ciszjordániában. Egy palesztin állam veszélyeztetné Izrael létét, és abszurd lenne – ismételte meg.
Az amerikai kormány szintén bírálta, hogy több nyugati ország elismerte a palesztin államot. Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy ez a lépés jutalom a Hamásznak – jelentette ki szóvivője, Karoline Leavitt.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Németország és Ausztria is elutasítja az elismerést. Németország csak akkor akarja elismerni a palesztin államot, ha Izrael hajlandó erre. Johann Wadephul külügyminiszter hétfőn megismételte a német álláspontot, miszerint a palesztin állam elismerése csak a kétállami megoldáshoz vezető tárgyalási folyamat végén történhet. Egy ilyen folyamatnak azonban most kell kezdődnie - követelte.
Friedrich Merz kijelentette, hogy Németország nem ismeri el a független palesztin államotEz a lépés jelenleg Ausztria számára sem jön szóba, közölte nemrégiben Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter: – Nem látom, hogy az elismerés jelenleg hogyan vezetne a helyzet megváltoztatásához. Hosszú távon azonban nem lehet megkerülni a kétállami megoldást – politikai folyamat után – mutatott rá.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte, hogy számos állam elismerte Palesztina. – Hogy világos legyen: az államiság a palesztinok joga, nem jutalom - mondta az egykori portugál kormányfő. – Üdvözlöm azokat az intézkedéseket, amelyeket sok tagállam tesz a kétállami megoldás támogatásának megszerzése érdekében – beleértve a palesztin állam elismerésére tett ígéreteket is. A Hamász, amely 2007-ben erőszakkal átvette a Gázai övezet kizárólagos irányítását, szintén elutasítja a kétállami megoldást. El akarja pusztítani Izraelt, és ehelyett iszlám államot akar létrehozni a történelmi Palesztina egész területén.
Annalena Baerbock volt német külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének elnökeként egy „független és életképes” palesztin állam létrehozása mellett szólalt fel. Ennek az államnak Izraellel együtt kell élnie, békében és biztonságban, kölcsönösen elismert határokkal és teljes regionális integrációval.
„Az Egyesült Államokat eddig kihasználta a világ többsége, de ennek vége”
A világszervezet 80. születésnapjának évében összehívott ENSZ-közgyűlés előtt Donald Trump amerikai elnök beszédében számos témát érintett, ám leginkább személyes sérelmeit hangoztatta, amiért az ENSZ nem ismerte el világraszóló béketeremtő teljesítményét. Az elnök a békegalamb vágyik a Nobel-békedíjra is. Ezzel együtt azt a vádat is megfogalmazta, hogy vele ellentétben a világszervezet sajnálatos módon egyik konfliktust sem próbálta megoldani, ezzel pedig testület eredeti célját is kétségbe vonta. Az amerikai elnök hosszan elidőzött a klímaváltozás kérdésénél, ami nemes egyszerűséggel „átverésnek” nevezett, és méltatta az USA párizsi klímaegyezményből való kilépését valamint a „tiszta, gyönyörű kőszenet” mint energiaforrást. „Az Egyesült Államokat eddig kihasználta a világ többsége, de ennek vége”, összegezte véleményét Donald Trump.
A Gázában zajló háborút illetően megismételte a hetek óta képviselt álláspontját, miszerint minden izraeli túszt visszakövetelnek a Hamász fogságából. Az izraeli hadsereg blokádja okozta éhínségről, Gázaváros ellen zajló szárazföldi offenzíváról és ezek okozta humanitárius katasztrófáról nem tett említést.
Donald Trump szokásához híven túllépte a számára megadott keretet, így volt ideje kritizálni Joe Biden korábbi demokrata elnököt és azokat a szövetséges NATO-tagországokat is, akik a napokban elismerték a palesztin államiságot.
Az amerikai elnököt megelőzően António Guterres ENSZ főtitkár tartott nyitóbeszédet. Figyelmeztetett a világban uralkodó veszélyesen kaotikus állapotokra és igyekezett reményt adni azzal, hogy az egység és diplomácia fontosságát hangsúlyozta, amelyek képesek lehetnek stabilitást hozni. Az emberek mindenhol jobbat követelnek és tartozunk nekik valamivel, amely méltó a bizalmukra, fogalmazott a főtitkár. Guterres is megemlítette a klímaváltozás témáját, amelyet Trump elnökkel ellentétben a politikai hagyatéka prioritásának nevezett.
