Az Egyesült Királyság elismerte a független palesztin államot

Inkább szimbolikus, de kétségkívül  jelentős lépésről van szó, amelyet Izrael a szélsőséges palesztin terrorszervezetnek, a Hamásznak adott jutalomként ítélt el. Hétfőn Franciaország következhet.

Korábbi ígéretéhez híven Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy országa, az Egyesült Királyság hivatalosan is elismeri a független Palesztinát. Erről szóló videójában a politikus a kétállami megoldás reményével indokolta a döntést, mindössze két nappal azután, hogy a független Palesztina gondolatát élesen ellenző Donald Trump amerikai elnök világosan jelezte, nem ért egyet azzal, amire a britek készülnek.  Kvázi fájdalomcsillapítóként a brit miniszterelnök most bejelentette, hogy az Egyesült Királyság „a következő hetekben” büntetőintézkedésekkel fogja sújtani az Izrael ellen 2023. október 7-én terrortámadást indító szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász vezetőit, de felszólította Izraelt is, hogy engedje be az éhínségre ítélt palesztinoknak szánt segélyt a Gázai övezetbe. 

Közvetlenül Keir Starmer előtt Kanada nevében Mark Carney miniszterelnök, Ausztrália nevében pedig Anthony Albanese miniszterelnök tett hasonló bejelentést. A G7 országai közül ezzel Kanada lett az első, amelyik elismerte a független palesztin államot. Mindkét ország a brit Nemzetközösség tagja.

Izrael külügyminisztériuma egy tweetben a Hamásznak adott jutalomként ítélte el a független palesztin állam elismerését.

Keir Starmer még július 29-én ígérte meg, hogy lépni fog, ha úgy alakul a helyzet. Ezzel a brit miniszterelnök Emmanuel Macron  francia elnök példáját követte, Franciaország ugyanis Izrael fenyegetései ellenére is ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő általános vitája során elismerje a palesztin államot. Ennek fontos eleme a magyar idő szerint hétfő este tartandó, Franciaország és Szaúd-Arábia által szervezett nemzetközi konferencia a palesztin kérdés békés rendezéséről és a kétállami megoldás végrehajtásáról szól.

Izrael állam 1948. május 14-én a megszűnő brit mandátum területén kiáltotta ki a maga függetlenségét.

Az Egyesült Királyság is elismeri a független Palesztinát, ha szeptemberig nem lesz tűzszünet a Gázai övezetben

Mindezzel egyébként 150 fölé emelkedik a Palesztinát független államként elismerők száma. 2024-ben kilenc ország döntött hasonlóképpen (Szlovénia, Spanyolország, Írország, Norvégia, Örményország, Bahama-szigetek, Trinidad és Tobago, Jamaica és Barbados). Ennek persze kizárólag gesztusértéke van. Donald Trump adminisztrációja nyáron élesen bírálta a francia kezdeményezést. Marco Rubio amerikai külügyminiszter „meggondolatlan döntésnek” nevezte a palesztin állam elismerését, amely szerinte „csak a Hamász propagandáját szolgálja, és visszaveti a békét. Hozzátette, ez sérti az iszlamista Hamász és más szélsőséges palesztin szervezetek által 2023. október 7-én Izraelben elkövetett mészárlás áldozatainak az emlékét.

Az ENSZ-közgyűlés általános vitáján nem csak Emmanual Macron, hanem Benjamin Netanjahu is részt vesz. Jóllehet a Nemzetközi Büntetőbíróság még tavaly háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfő ellen, az Egyesült Államok vízumot és diplomáciai mentességet biztosított számára ahhoz, hogy New Yorkba utazhasson, ugyanakkor nem engedélyezte a részvételt Mahmúd Abbász palesztin elnök és más palesztin képviselők számára. Így a palesztin elnök csak videokapcsolaton keresztül szólalhat fel.

Párizsban izraeli ellenlépésekre számítanak. Ezek kivédése érdekében Franciaország szorosan együttműködik a többi „renitenssel”, köztük az Egyesült Királysággal, Kanadával és Ausztráliával. Benjamin Netanjahu egy nemrégiben a sajtóhoz eljuttatott levélben azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy az elismeréssel az antiszemitizmust szítja Franciaországban. „A palesztin állam létrehozására irányuló követelése lángra lobbantja az antiszemizmust” – hangoztatta az izraeli kormányfő. Az izraeli külügyminisztérium bejelentette, bezárja a jeruzsálemi francia főkonzulátust, ha a a párizsi vezetés elismeri a palesztin államot. A Jeruzsálemben nyugati részén található diplomáciai kirendeltség főkonzulátus felelősségi körébe tartozik a Szent Város keleti része, a Ciszjordánia és a Gázai övezet is. A francia főkonzulátus emellett több vallási helyszínt is igazgat, köztük a Pater Noster-templomot az Olajfák hegyén.

Párizsban azt mondják, nem hagyják magukat megfélemlíteni. A nemzetközi jog Franciaország oldalán áll – teszik hozzá. Az Élysée-palotában komoly diplomáciai sikerként értékelik, hogy másfél héttel ezelőtt a Párizs és Rijád által előkészített, a kétállami megoldást támogató és a Hamasz palesztin terrorszervezetet elítélő határozatot nagy többséggel fogadták el a világszervezet tagállamai. Németország is megszavazta az ENSZ közgyűlésén a határozatot, amit összesen 142 ország támogatott. Tizenkét állam tartózkodott, köztük Csehország, Ecuador és Etiópia. Tíz ország, köztük Izrael, az Egyesült Államok, Magyarország és Argentína, valamint kisebb ázsiai szigetállamok szavaztak ellene.

Az ENSZ Közgyűlése hatalmas többséggel elfogadta, hogy elismerjék a Hamász nélküli palesztin államot, Izrael, az Egyesült Államok és Magyarország is ellene szavazott

Emmanuel Macron a szavazás eredményét „a béke felé vezető visszafordíthatatlan út” fontos szakaszának nevezte. Az Élysée-palotában azt állítják, hogy Izrael körülbelül két éve jogosan bírálta, hogy az ENSZ nem ítélte el egyértelműen a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásait. Ám ez az elfogadott határozat ezt is magában foglalta: a Hamásztól követelik, engedje szabadon az összes túszt. A szöveg hozzáteszi, hogy a palesztin terrorszervezetnek „fel kell adnia a Gázai övezet feletti uralmát” és át kell adnia fegyvereit a Palesztin Hatóságnak.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter-helyettes a Hamász „végleges nemzetközi elszigeteltségéről” beszélt. A határozat alapját képezi a palesztin állam elismerését palesztin részről. Ezzel növelni kívánják a nyomást az izraeli kormányra, hogy ne csak katonai eszközökre támaszkodjon. A határozat szövege szerint a cél az izraeli-palesztin konfliktus igazságos rendezése a kétállami megoldás alapján.

Bár Németország az EU tagállamai közül mindig határozottan Izrael pártját fogja, és ezt Franciaország is megérti a történelmi okok fényében, Párizsban üdvözlik, hogy Friedrich Merz kancellár elődeihez képest kritikusabb álláspontot képvisel Izraellel szemben. Berlin nem ellenzi az erőszakos izraeli telepesek elleni esetleges szankciókat. Franciaország már nemzeti szinten büntetőintézkedéseket vezetett be velük szemben. Párizsban dicsérik a kancellár azon döntését is, hogy részlegesen leállította a fegyverszállításokat Izraelnek.

Friedrich Merz kijelentette, hogy Németország nem ismeri el a független palesztin államot

A palesztin állam elismerését nem kell jóváhagynia a francia parlamentnek. Ehhez csak az elnök megfelelő nyilatkozatára van szükség. Ezt követően a palesztin féllel tárgyalnának a további lépésekről. Ugyanakkor Párizs sem vitatja azokat a nemzetközi aggodalmakat, miszerint a mai háborús viszonyok között elképzelhetetlen egy palesztin állam létrehozása. Macron tanácsadó testülete azonban úgy érvel, nem lehet tétlenül nézni a Gázai övezetben végbemenő pusztítást és az izraeli telepesek terjeszkedését a Ciszjordániában, hanem politikai ellenjavaslatot kell előterjeszteni. Macron nem hajlandó elfogadni azt a vádat, amely szerint nem Izrael barátja. Két hete a Hamász túszainak családtagjait fogadta az Élysée-palotában. A családok koordinátora, Daniel Shek utána közölte, hogy az elnök biztosította őket arról, hogy „minden lépésnél” szem előtt tartja a túszok sorsát.