Az EPR-díjak emelését tartalmazza Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendelete, mely hétfőn éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben – vette észre a Szabad Európa. A portál kiemeli, a döntés októbertől érvényes, vagyis újabb áremelkedésre lehet számítani, ami az inflációt is növelheti.
A miniszteri rendelet értelmében októbertől a nem újrahasználható fém hulladék után az eddigi kilogrammonkénti 186 forint helyett 198 forintot kell a gyártóknak EPR címszó alatt megfizetni a MOHU-nak. A nem újrahasználható üveg esetében 77-ről 84 forintra, fa csomagolásnál 19-ről 22-re, textil csomagolásnál 67-ről 148 forintra, üvegcsomagolásnál 77-ről 107 forintra, társított (kompozit) csomagolás esetén pedig 168-ról 191 forintra nő az EPR kilónkénti díja.
Lámpák esetében az összeg 306-ról 419 forintra, gépjármű akkumulátornál 238-ról 390-re, reklámhordozó papírnál 94 forintról 204-re, sütőolaj, sütőzsír esetében 36-ról 62 forintra, textiltermékeknél 145-ről 164 forintra, a bútorok fából kategóriában pedig 17-ről 51 forintra emelkedik az EPR-díj októbertől.
A belső égésű motorral hajtott járművek (M1 kategória) – ide tartoznak jellemzően a személyautók – 29,07 forintról 44,89, a hibridek 31,25-ről 46,92, a plug in hibridek 37,79-ről 53 forintra, míg az elektromos autók 51,21-ről 65,35-re nő a kilogrammonkénti díj összege.
Lantos Csaba maga módosíthatja a hulladékgazdálkodási díjakat, háborognak az élelmiszeripari szereplőkAz új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer még 2023 júliusában indult el, a lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) kezeli. A koncessziós rendszer indulásával párhuzamosan startolt el a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termékek és csomagolóanyagok jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért.
Magyarországon a kommunális, vagyis lakossági szemétszállítás díját több mint tíz éve befagyasztotta a kormány. A gyártók azonban az EPR-díj okozta költségnövekedést 2023-tól beépítették az áraikba, vagyis a végén a fogyasztók fizetik meg az üzletek kasszáinál a hulladékkezelés valódi díját.
A Szabad Európa felidézi, a MOHU-nak tavaly 220 milliárd forintot hozott az EPR, és az októbertől érvényes díjemelés miatt idén ez az összeg jóval magasabb lehet. Ez biztos bevételt jelent a MOHU-nak, hiszen az EPR-t előre fizetik meg a gyártók és olyan termékek esetében is fizetnek, amelyek nem kerülnek be a hulladékrendszerbe, vagyis az el nem végzett munka után is megkapja a MOHU a pénzt.
Káosz van az EPR bevezetése körül, öt százalékkal nőhet az infláció