A magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke az Európa Klub előadásán.
A hvg.hu beszámolója szerint Patai Mihály kifejtette, hogy az ország az 1980-as évektől kezdve a külföldi működőtőkére épít, ugyanakkor a megtermelt profit jelentős része külföldre áramlik, amit az sokáig uniós támogatások ellensúlyoztak. A helyzetet most három tényező nehezíti: a közösségi források hiánya, a túlzott állami költekezés és a rendszeridegen gazdaságpolitika.. Felidézte, hogy Lothar Späth már 1997-ben felhívta a figyelmet arra: az uniós pénzek képesek lesznek ellensúlyozni a mérleghiányt, ahogyan Spanyolországban és Portugáliában is történt, ám ez mára megszűnt.
A volt jegybanki vezető hangsúlyozta, hogy közösségi források nélkül Magyarország lemarad Csehországhoz és Lengyelországhoz képest, ezért kulcsfontosságú azok biztosítása. Úgy fogalmazott, a „fiskális alkoholizmus” miatt egyre mélyülő adósságspirál fenyeget, mivel 2020 óta folyamatosan magas a költségvetési hiány, az államadósság terhei pedig a korábbi évtized 1500–1800 milliárdos szintjéről 4000 milliárd fölé emelkedtek. Ha ez a folyamat folytatódik, szűkül az elosztható jövedelem, és a tartósan túllépett hiány aláássa a hitelességet, amely később már nem állítható helyre.
Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétPandakötvényeket adna el a magyar állam akár 200 milliárd forintnyi jüan értékbenPatai Mihály arról is beszélt, hogy a magyar gazdaságpolitika az uniós környezetben rendszeridegen. Példaként említette, hogy a Magyar Nemzeti Bank magas kamatokkal igyekezett fékezni az inflációt, miközben a kormány olcsó hitelekkel és tartósan nagy költségvetési hiánnyal ösztönözte a növekedést.
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks 2-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani (...) egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát” – fogalmazott, hozzátéve: ennek példái az árstopok, az árrésstop vagy a kamatplafon.
Megnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szembenMár több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak, az árréstop a magyar kiskereskedelmi szereplőket is keményen sújtjaA korábbi alelnök szerint a kiutat az euróövezethez való mielőbbi csatlakozás jelenthetné, ugyanakkor úgy látja, hogy „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély” erre.
Patai Mihály most először szólalt meg azóta, hogy két évvel ezelőtt összeütközésbe került Matolcsy Györggyel, aki korlátozta alelnöki jogköreit, egy félreeső irodába helyezte, majd leváltotta őt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöki posztjáról. Az intézmény felügyelőbizottsága mindezt törvénytelennek minősítette.
Visszahívják a BÉT igazgatóságának elnökét, Patai Mihályt