Az utolsó pillanatban is alapvetően módosítják a július 1-től jelentős áremeléseket hozó, EPR-ként rövidített „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer” szabályait – hívja fel a figyelmet az Andersen Adótanácsadó Zrt. Az Energiaügyi Minisztérium honlapján június 19-én megjelent tervezet az újrahasznosítható – „körforgásos” – termékek azonosítóit és egyes csomagolások minősítési feltételeit is módosítaná. A tervezet társadalmi egyeztetése június 27-n, vagyis az EPR szombati bevezetése előtt négy nappal zárult le.
Ez azért érdekes, mert az érintett cégeknek július 1-jétől részletes és napi szintű nyilvántartást kell vezetniük a működési folyamataik során keletkező és felhasznált körforgásos termékekről. A felkészülési idő eddig is rövidnek bizonyult. A keretszabályok tervezetét tavaly novemberben tették közzé. Az Országgyűlés 2022 decemberében fogadta el az átalakításnak megágyazó, az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelveinek megfelelő törvénymódosítást. Igaz, az uniós irányelv csak a minimumkövetelményeket határozza meg. A tényleges megoldást a tagállamokra bízzák. A végrehajtáshoz szükséges, bővített kormányrendelet március második felében jelent meg. A ténylegesen fizetendő EPR-díjak június elején váltak ismertté. Az új szabályok nem mindig képezik le és kezelik megfelelően a hulladékgazdálkodási folyamatokat. Még mindig sok a tisztázandó kérdés és a megoldandó probléma. Ezeknek a társadalmi vitára bocsátott csomag is csak egy részét igyekszik feloldani.
Az új rendszer lényegében az összes hazai céget érinti. Bár az érintett gyártóknak és forgalmazóknak az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál – a kormányhivataloknál – már regisztrálniuk kellett volna, ennek messze nem mindenki tett eleget. Ráadásul a nyilvántartásba vétel is bonyolult, melynek során a jelentkezőknek a hatóság és az EPR-rendszerben központi szerepet betöltő koncessziós társaság, a Mohu Mol Zrt. között kell ingázniuk. Sokan az utolsó pillanatban ébredtek, mert vagy nem tudtak a kötelezettségükről, vagy nem értik a szabályokat, vagy a sűrű májusi beszámolási teendők között nem maradt erre idejük.
Az ügyfélvisszajelzések alapján a tanácsadó cég a napi szinten vezetendő nyilvántartásokat olyannyira bonyolultnak látja, amiket még a legnagyobb cégek sem értenek teljesen és ezért bevezetésük is akadozik. A termékek és csomagolások kódolását és besorolását háromféle rendszerben írják elő, amelyekről különböző időpontokban kell jelentéseket küldeni. Ez nehezen kivitelezhető és nem is életszerű. Így egy adott anyagot el kell látni csomagolási, kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve hulladékazonosítói kóddal, de szerepeltetni kell a újrahasználhatósági nyilvántartásban is. A június 2-án megjelent minisztériumi rendelet alapján az EPR-költségek az eddig nagyjából hasonló termékkörre kivetett környezetvédelmi termékdíj átlag 3,5-szörösére rúgnak.
Megsarcolják a papíripart, a Mol hulladékbizniszben utazó cége 250 milliárdot remélhet belőleA termékdíjbevételek eddig nem fedezték a hulladékgazdálkodás költségeit, amit ezért az állam egészített ki. Az új rendszer célja, hogy a költségvetési egyensúly javítása és a rezsicsökkentés megtartása érdekében ezeket a költségeket immár teljes egészében az érintett gyártók és forgalmazók viseljék. Ez viszont az érintett cégeknek több – egyes szakmai számítások szerint évi közel kétszáz- - milliárdos többletköltséget okoz. Bár az EPR-díjakat az előzetes terveknek megfelelően negyed-, illetve fél évente felülvizsgálnák, az Andersen csökkenés helyett inkább további növekedésre számít
Öt százalékponttal emelheti az inflációt az új rendszer
Bár a gyártókat tömörítő Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (Mahusz) üdvözli, hogy kormány szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési irányelveknek, az érdemi iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv teljesen szembehelyezkedik a kabinet körforgásos gazdasági törekvéseivel, erős inflációs hatást is gerjeszthet, miközben rontja az ország fenntarthatósági törekvéseit is – tette közzé a szakmai szervezet. A Mahusz szerint súlyos következményekkel fenyeget, ha július 1-jén a ma ismert formában lépne életbe a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjtételeit meghatározó rendelet. A papírcsomagolások esetében az eddigi környezetvédelmi termékdíjhoz képest 9,1-szer magasabb díj a kiemelten környezetbarát hullámpapírt is drasztikusan sújtaná. Ezt a csomagolóanyagot már ma is egyedülállóan magas, 90 százalékos arányban dolgozzák fel újra. A Mahusz egyetért az EPR céljaival. A „kiterjesztett gyártói felelősséggel” az EU a termelőket ösztönözné a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.
A hazai rendelet díjtételei viszont olyan irreálisan magasak, hogy az nem csupán súlyos következményekkel járna a magyar gazdaság, azon belül is kiemelten az élelmiszeripar és a fogyasztók számára, de a környezet védelmét sem szolgálja, sőt veszélyezteti a fenntarthatóság eddigi eredményeit is – véli a szevezet. A csomagolószerek után a kötelezettek 2021-ben 42,5 milliárd forint termékdíjat fizettek be a költségvetésbe. Az új rendelet alapján a csomagolások után fizetendő EPR-kötelezettség elérheti a 240 milliárd forintot. Ezt a gyártók kénytelenek lesznek beépíteni áraikba. Ez akár 5 százalékponttal is emelheti az inflációt. A Mahusz tudomásul vette a Gazdasági Versenyhivatal közlését, melyben a hatóság úgy vélte: a magas EPR-díjtételek mellett „az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható (például papír-, üveg- vagy textil-) csomagolások kilogrammonkénti, kiterjesztett gyártói felelősségi díja jóval alacsonyabb, mint például a műanyagoké, ami a gyártókat a környezetbarát csomagolási megoldásokra ösztönzi”. Csakhogy a szabályozás az összes csomagolószer közül a környezetbarát papírt sújtaná a legnagyobb mértékben. Itt ugyanis az eddigi, kilogrammonként 19 forintos környezetvédelmi termékdíjat 173 forintos EPR-díj váltaná fel, ami 9,1-szeres emelés. Ez a szervezet határozott álláspontja szerint gyakorlatilag agyonnyomná a fenntarthatósági és körforgásos gazdasági törekvéseket. Különösen érzékenyen érintheti mindez a hullámpapírcsomagolóanyagokat kiemelt mennyiségben használó élelmiszeripart. A Mahusz a magyar kormány által is megfogalmazott hulladékhasznosítási célok teljesítése érdekében az EPR-díjak felülvizsgálatát kéri.
