Az eltelt évezredekben számos jövendölés látott napvilágot a világvégére vonatkozóan. Már a korai keresztények annak biztos tudatában élték mindennapjaikat, hogy Krisztus hamarosan újra eljön. Csak a IV. századtól kezdett változni ez a vélekedés. Az emberiség túlélte a középkorban tett különböző borús jóslatokat, továbbá a Halley-üstököst is 1910-ben. A világvége 1999-ről 2000-re virradóra, az ezredfordulón sem következett be, pedig látszólag logikusnak nevezhető magyarázatokkal támasztották alá, miért fenyeget egy totális világhálós összeomlás. És a maják 2012-es végítélet jövendölése sem okozott fennakadást.
A Biblia Világtársulat elnöke, az amerikai Kenton Beshore szerint Jézus Krisztus második eljövetele 2028-ban várható majd, a hívők ekkor kerülhetnek a menyországba. Ugyan ennek valóságtartalmát nagyjából annyira kell komolyan venni, mint a fent említetteket, a világban zajló egyre ijesztőbb geopolitikai változások miatt most mégis jobban aggódhatunk az emberiség jövőjéért. Az orosz-ukrán háború egyhamar aligha ér véget, sőt, Oroszország célja mintha az lenne, hogy minél több országot bevonjon a konfliktusba.
Donald Trump Charlie Kirk meggyilkolásából politikai tőkét kovácsol és vet be egyre autoriterebb eszközöket az Egyesült Államokban, amelyik súlyos demokrácia-deficittel küzd. És Európában sem bizonyult átmenetinek a jobboldali populizmus megerősödése, éppen ellenkezőleg. Ki gondolta volna akár néhány évvel ezelőtt, hogy a nyíltan oroszbarát német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért (AfD) Willy Brandt, Helmuth Schmidt, Helmuth Kohl vagy Angela Merkel hazájában a 2020-as évek közepére már egyes közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb német párt, amely valósággal tarol Kelet-Németországban. Olyannyira, hogy egy évvel a 2026 szeptemberében esedékes szász-anhalti választás előtt már 39 százalékon áll ebben a tartományban. Franciaországban szintén a szélsőjobb Nemzeti Tömörülés (RN) áll a közvélemény-kutatások élén, és 2027-ben az ország elnökét adhatja. Ausztriában is drámai a helyzet: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) még nem tudott kormányt alakítani a 2024 szeptember végén rendezett választáson aratott győzelme után, de most már tetemes a fölénye a kereszténydemokrata Osztrák Néppárttal (ÖVP) szemben.
Vádemelésre vár Charlie Kirk gyilkosa, a nyomozás egyik szála a transznemű szobatársig vezetTerepszínbe öltözött a Fehér Ház, van terv keresztény-nacionalista hatalomátvételre is az Egyesült ÁllamokbanAz orosz-ukrán háború is ki tudja, hány évig tart még. Donald Trump nemhogy egy nap alatt nem zárta le , a Vlagyimir Putyinnal tartott látványos augusztusi találkozójával csak az orosz elnöknek tett nagy szívességet, akit felemelt az ő szintjére. Ugyanakkor egyetlen olyan intézkedése sem volt, ami fájdalmas lenne Oroszországnak, hogy a Kreml legalább jobban megfontolná a tűzszünetet.
Vádemelésre vár Charlie Kirk gyilkosa, a nyomozás egyik szála a transznemű szobatársig vezetA második világháború óta soha nem álltunk ilyen közel a háborúhoz – mutatott rá Donald Tusk lengyel miniszterelnök azután, hogy majdnem két tucat orosz drónt küldtek az oroszok Lengyelország légterébe. Belegondolni is rossz, hogy nézne ki egy világháború az atomkorszakban.
Mindezek alapján felmerül a kérdés: mi lesz, ha 2028 mégis a katasztrófa éve lesz? Ha ez lesz az az év, amikor az asztrológiai és Bibliai-értelmezések mellett a politika, a gazdaság, a tudomány és a környezet nagy változásai egyetlen súlyos és megoldhatatlan krízissé terebélyesednek? Melyek a legsúlyosabb geopolitikai kihívások? Ezeket vizsgáljuk.
Oroszország kontra NATO
Modellezések szerint Oroszország már akár 2028-ban képes lehet arra, hogy támadást intézzen a NATO ellen. Carsten Breuer német parancsnok, a Bundeswehr főfelügyelője úgy látja, fel kell készülni egy esetleges orosz támadásra a következő években. Aggodalmát arra alapozza, hogy – mint a BBC-nek júniusban elmondta – Oroszország évente több száz harckocsit gyárt, amelyek közül sokat 2029-ig vagy még korábban fel lehet használni a NATO balti államai elleni támadásra.
Carlo Masala, a Müncheni Bundeswehr Egyetemen professzora, katonai szakértő, egy idén megjelent könyvben modellezte, hogyan is nézhet ki egy ilyen orosz támadás.
Csak fikció, de e szerint 2028 márciusában két orosz dandár behatol Narvába, és még napkelte előtt elfoglalja az észt határvárost. Az oroszok egy részét előzőleg titkos akció keretében felfegyverzik.
Vlagyimir Putyin katonái gyorsan elfoglalják az észt Hiiumaa szigetet is a Balti-tengeren. Ezzel kezdetét veszi a háború a balti köztársaságok és közvetlenül a NATO ellen.
Nem feltétlenül csak a fantázia szüleményéről van szó. Más NATO-országok katonai tervezői és titkosszolgálati tisztviselői osztják Masala aggodalmait. Abban egyetértés van a szakértők között, hogy Vlagyimir Putyin a legsebezhetőbb pontokon támadna, vagyis a legészakibb balti köztársaság, Észtország kerülne célkeresztbe. De támadást indíthat a Litvánia és Lengyelország közötti mindössze 60 kilométer hosszú határon, az úgynevezett Suwalki-folyosón, amely a NATO egyetlen szárazföldi összeköttetése a balti államokkal.
2028-tól Oroszország tesztelheti az európaiak védelmi készenlétét is, így látja az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas egykori észt kormányfő is. Ennek első fázisa lehetett a Lengyelország elleni dróntámadás, vélik Varsóban.
A dán titkosszolgálat pedig abból indul ki, hogy 2029-től lehetséges egy nagyszabású támadás Európa ellen.
Vlagyimir Putyinnak természetesen nem Berlin és Párizs meghódítása a célja, hanem a NATO visszaszorítása keletről. Az orosz elnök az atlanti szövetség megosztottságára és politikai gyengeségére alapoz, s ebben a magyar kormány is segítségére van. Az orosz elnök abból indul ki, hogy az Egyesült Államok és néhány európai NATO-tagállam nem lesz hajlandó háborút indítani az atomhatalom Oroszország ellen a kis balti szövetségesekért. Inkább a politikai egyensúlyt fogják keresni. Ez Carlo Masala tézise is. Ezt támasztja alá Trump reakciója is a Lengyelországot ért drámára: az amerikai elnök nem mutatott szolidaritást Lengyelországgal, csak hibának nevezte az orosz dróncsapást.
Katonai szakértők szerint VlagyimirPutyin csak akkor fogja megkezdeni ezt a katonai offenzívát, ha hadserege már nem lesz lekötve az orosz-ukrán háborúval.
Háború Kínával
Roland Walker brit vezérkari főnök „a felfordulás tengelyéről” beszél. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán egyesítheti erőit, és három év múlva háborút indíthat a Nyugat ellen. Ezzel a teljes nemzetközi rendet a feje tetejére akarják állítani. A Távol-Keleten a fő fókuszpont Tajvan, Kína felkészül a sziget meghódítására – írja a Neue Zürcher Zeitung.
Hírek szerint Hszi Csin-ping elnök célja az volt, hogy a kínai hadsereget már 2027-re képessé tegye Tajvan elfoglalására. Ám belátta, erre addig aligha lesz képes. A hadseregnél nagy a korrupció, több katonai vezetőt is leváltott az elmúlt években. Kína-szakértők szerint az államfőnek a hadseregbe vetett bizalma nem is töretlen.
Eljött az autoriter vezetők nagy erőfitogtatása, Hszi, Kim Dzsongun és Putyin mellett Szijjártó és Fico is tündökölhetett a pekingi parádénDe mi történik, ha 2028-ban mégis támadást indítani Tajvan ellen? Joe Biden még elnökként ígéretet tett arra, hogy megvédi a szigetet, s bár a tajvani vezetés mindent megtett azért, hogy elnyerje Donald Trump bizalmát, a mostani amerikai elnök már nem tett hűségesküt a régi szövetséges mellett. Trump ráadásul inkább csak az általa gyengébbnek tartott államokkal keménykedik az eddigi tapasztalatok szerint.
Ha azonban az Egyesült Államok végképp elengedné Tajvan kezét és megpróbálna megállapodásra jutni Kínával akár a sziget hovatartozását illetően, az állandó feszültségeket eredményezne Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, ami az eddigieknél is komolyabb geopolitikai átrendeződéshez vezetne.
Az autoriter jobboldal előretörése
Távolról sem kizárt, hogy 2027-ben jobboldali populista elnöke lesz Franciaországnak Jordan Bardella személyében. (Marine Le Pen elnökségére kisebb az esély a vele szembeni ítélet miatt.) Egy drámai forgatókönyv szerint Németországban a 2026-ban és 2027-ben esedékes tartományi választásokon elért siralmas eredmények és a párt népszerűségének folyamatos esése miatt a szociáldemokraták kilépnek a CDU/CSU-val fennálló kormánykoalícióból, és 2028-ban előrehozott választást írnak ki. S ezen az AfD 40 százalék körüli eredményt ér el. Ez ugyan apokaliptikus jövőkép, de ha Friedrich Merz kancellár kabinetjének nem sikerül beindítania a gazdaságot, s javítani az életszínvonalat, egyúttal a közhangulatot, akár valóra is válhat. Ausztriában 2028-ban szintén az FPÖ nagy győzelme várható abból kiindulva, hogy a mostani kormány erejét leköti a magas államadósság leküzdése, ami további népszerűtlen intézkedések elfogadásával jár.
Példa nélküli összegű, de legalább nagyon drága hitelt adott Mészáros Lőrinc bankja a spanyol szélsőjobbnakIlliberális veszélytől féltik Ausztriában a kultúrátSpanyolországban a szélsőjobboldali Vox 17 százalékon áll, s tovább növelheti népszerűségét a mérsékelt jobboldali Néppárt kárára, a nem uniós tag Egyesült Királyságban egyre nagyobb a populista Reform UK, Nigel Farage pártjának előnye a Labourral szemben. S akkor még nem beszéltünk Közép-Európáról. Kérdés, 2028-ban milyen hangulat lesz Magyarországon, két évvel a választás után. Lengyelországban 2027-ben rendeznek parlamenti választást, s nem Donald Tusk kormányának áll a zászló, visszatérhetnek Kaczínski populistái, s abban az évben vélhetően a szintén populista Andrej Babis lesz hatalmon Csehországban. Mi lesz, ha az európai populista pártok egy európai szintű összefogást kezdeményeznek, s elindítják az EU-t lefelé a lejtőn?
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy 2028-ban bekövetkezik az apokalipszis, de a nemzetközi folyamatok alapján nem lehet sok okunk derűlátásra a jövőt illetően.
