Eljött az autoriter vezetők nagy erőfitogtatása, Hszi, Kim Dzsongun és Putyin mellett Szijjártó és Fico is tündökölhetett a pekingi parádén

 Az autoriter vezetők nagy összejövetele lett a kelet-európai idő szerint szerda hajnalban kezdődött pekingi díszszemle, amelyen a második világháború lezárásának 80. évfordulóját ünnepelték. Ennek a helyszíne az a Tienanmen tér volt, ahol 1989-ben vérbe fojtották az akkori rendszerellenes megmozdulásokat. Hszi Csin-ping kínai elnök vendégeként az orosz kolléga, Vlagyimir Putyin mellett kiállt Kim Dzsongun észak-koreai vezető, aki kedden futott be vonatával a kínai fővárosba. Jelen van továbbá Min Aung Hlaing mianmari elnök, akinek országában évek óta véres polgárháború dúl. Együtt ünnepel a nem éppen jó hírű állam- és kormányfőkkel Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint egyedüli uniós vezetőként  Robert Fico szlovák miniszterelnök is, aki – hogy valamennyire tompítsa a pozsonyi ellenzék által élesen bírált fellépését – pénteken találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kína meghívásának összesen 26 állami vezetőt tett eleget, Magyarország sem hiányozhat az eseményről, de az Orbán-kormányt „csak” Szijjártó Péter külügyminiszter képviseli.

E volt az első alkalom, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő együtt mutatkozott a világ legkeményebb diktatúrája, Észak-Korea vezetőjével. Hármasban még soha nem találkoztak. – A történelem arra tanít, hogy az emberiség együtt emelkedik fel és hanyatlik – figyelmeztetett a parádét megnyitó beszédében Hszi Csin-ping.

A díszszemle voltaképpen a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini csúcstalálkozójának folytatása. Kína ezen a nyugati világrend legfőbb ellenpólusának állította be magát. Hszi legfontosabb üzenete az volt, hogy Kína egy "többpólusú világrendet" képvisel, amely kifejezetten magában foglalja a globális Dél érdekeit.

A felvonulással Hszi Csin-ping erős vezetőként tűnhet fel bizonyos tekintetben még legfőbb világhatalmi riválisával, Donald Trumppal szemben is: meglehetősen kínosra sikeredett az amerikai elnök által júniusra megrendelt katonai parádé. Előre borítékolható, hogy Hszi nem követi el ugyanazokat a hibákat. Éppen ellenkezőleg: a katonák minden lépését előre megrendezték, amint a várhatóan folyamatosan ujjongó közönség reakcióit is. A felvonulás minden bizonnyal észak-koreai viszonyokra emlékeztet majd.

Hszi Csin-ping ugyanakkor nem járt sikerrel minden diplomáciai törekvésével. A pekingi vezetés makacsul kampányolt azért, hogy Dél-Korea baloldali elnöke, I Dzsemjong is látogasson el Kínába. Bár a szöuli az utóbbi hetekben több lépést is tett a Phenjannal fennálló feszültség csökkentésére, azért a dél-koreai államfő sem volt hajlandó arra, hogy részt vegyen a kínai elnök hatalmának kidomborítását szolgáló eseményen. I Dzsemjong egyenlő távolságra törekszik a két világhatalom, az Egyesült Államok és Kína között.

Ami a katonai parádé történelmi hátterét illeti: Japán hivatalosan 1945. szeptember 2-án adta meg magát. Kínai adatok szerint a japán katonák 1937 decemberében és 1938 januárjában a nankingi mészárlás során 300 ezer embert öltek meg. Ugyanakkor a japán megszállás kínai áldozatainak számát 35 millióra teszik. Az akkori sebek máig nem gyógyultak be.

Európai autokraták udvaroltak az orosznak

Kína azzal vádolja Japánt, hogy torzítja a történelmi tényeket. Isiba Sigeru japán kormányfő augusztusban sajnálkozását fejezte ki az akkori történések miatt. Ugyanakkor több japán politikus trivializálta a hadsereg rémtetteit. Sok kínai ezért kétségbe vonja a bocsánatkérések őszinteségét. A kínai Sen Ao, aki egy a japán rémtettekről szóló filmet rendezett, azt közölte, hogy a produkciója egy láthatatlan harc része a "közvéleményért, propagandáért és kultúráért". Ez a hozzáállás általánosságban is jellemző a kínai társadaloméra. A közösségi médiában található videók azt mutatják, hogy a kínaiak fogékonyak a nacionalizmusra.

A pekingi kormány mindig gondozta a második világháború történelmi emlékét - mondja He Yinan, az amerikai Lehigh Egyetem politológusa az osztrák Die Presse tudósítása szerint. – Évtizedek óta a történelmet csak egy módon közvetítik – soha nem a teljes képet vagy a teljes igazságot." Az emlékezés most is belpolitikai célokat szolgál. A gyengülő gazdaság és a növekvő társadalmi nyomás miatt a Kommunista Párt vezetése a Japánellenes nacionalizmusra épít.

A kínai-japán kapcsolatok pozitív oldalait szándékosan elrejtik a hivatalos diskurzusban: 1979-től 2008-ig Japán dollármilliárdokat folyósított Kínának. A két ország fontos kereskedelmi partner is. A diákcsere és a turizmus is virágzik. 

Az ünnepi parádé előtt a kínai főváros lehetőséget biztosított Vlagyimir Putyinnak kétoldalú találkozók megtartására is, ugyanúgy, mint az Orbán Viktorral tartott hírhedt 2023-as találkozó idején, amelynek a lehetőségéről a Népszava írt először.. Az orosz elnök mindenekelőtt Hszi Csin-ping kínai elnökkel – a kínai köztévé tudósítása szerint – „mélyreható eszmecserét folytatott a közös érdekű nemzetközi és regionális kérdésekről”. A felek több mint húsz szerződést írtak alá az energetika, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatás területén.

Putyin ugyanakkor tárgyalt Vučićtyal is, aki köszönetet mondott neki a találkozó lehetőségéért, valamint a Szerbia területi integritása iránti tiszteletért és a szerb nép iránti baráti hozzáállásért. Vučić, a Tanjug szerb állami hírügynökség tudósítása szerint, hangsúlyozta, hogy Szerbia számára különösen fontos a legmagasabb szintű együttműködés Oroszországgal, elsősorban az energetika és a gázellátás terén. Kiemelte, hogy a Magyarország felé kiépített gázvezetéknek köszönhetően Szerbia javította az együttműködést Moszkvával, és további előrelépést jelent majd a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték megépítése.

Nem maradt el a kétoldalú tárgyalás Putyin és Fico között sem. A szlovák kormányfő már vasárnap jelezte, hogy kétoldalú egyeztetést fog folytatni az orosz elnökkel. A pozsonyi Új Szó beszámolójában azt írta: Fico hangsúlyozta, Szlovákia szempontjából kiemelten fontos, hogy az Oroszországgal ápolt kapcsolatok rendeződjenek, míg Putyin Pozsony külpolitikáját dicsérte. Az orosz fél szerint ez a stratégia gazdaságilag hoz pozitív eredményeket az országnak. A két politikus egyetértett abban, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba. „Ez a végleges döntésem. Amennyiben viszont az uniós tagságról beszélünk, a kérdésben hajlandók vagyunk együttműködni” – mondta Fico. Putyin leszögezte: Moszkva sosem ellenezte Kijev uniós tagságát, a NATO-ban való részvétel azonban más bánásmód alá esik, mivel az Oroszország biztonságpolitikai érdekeivel ellentétes. Az orosz elnök ugyanakkor kategorikusan elutasította, hogy az orosz fél egy Európa elleni támadást fontolgatna.

Fico Hszivel is tárgyalt.