Fogy a bizalom, az EU-nak kezd elege lenni Aleksandar Vučićból

Többet várna egy uniós tagjelölt országtól az Európai Bizottság, elfogadhatatlan a tüntetők, civilek és újságírók elleni szóbeli, és immár fizikai támadások is, hangsúlyozta Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol a képviselőkkel a szerbiai tüntetések elleni rendőri erőszakról vitáztak.

A diákok vezette tüntetéshullám tavaly novemberben kezdődött, miután Újvidéken a vasútállomás tetőszerkezete összeomlott, tizenhat ember halálát okozva. A tüntetők fő követelései a tragédia okozóinak felelősségrevonása, az ehhez vezető rendszerszintű korrupció felszámolása és az állam működésének átalakítása. A kormány a korábbi lejáratás és fenyegetés után a nyáron egyre többször fizikai erőszakot is alkalmazott, ám a védtelen civileket ütlegelő rendőrök képe sokakat csak tovább bátorított.

Igaz ugyanakkor, hogy nem mindenki ért egyet a tüntetők módszereivel, egy nagyon heterogén tömegről van szó, magyarázta a Népszavának Ivan Djurić, a belgrádi CRTA nevű civil szervezet szakértője. Az elmúlt évben eddig három közvéleménykutatást készítettek. A legutóbbi, tavaszi felmérésük alapján a tüntetők céljaival a lakosság majdnem 80 százaléka egyetért, de a módszereket akkor „csak” 60 százalék támogatta. Djurić szerint ugyan valóban van néhány olyan tüntető a több tízezres tömegben, aki keresi a „balhét”, de ha a rendőrség professzionálisan végezné a dolgát, ez nem kellene, hogy problémát okozzon.

A tüntetők követelései egybevágnak az EU elvárásaival és a csatlakozási feltételekkel – hangsúlyozta az elmúlt hónapokban többször is Marta Kos EU-biztos. Az Európai Bizottság kritikusabb hozzáállása egy új és fontos fejlemény Dobrica Veselinović szerint. Erre a Zöld-Baloldali front szerb ellenzéki párt vezetője mutatott rá a Népszavának: szerinte különösen azután szembetűnő a változás, hogy 2019 és 2024 között a magyar Várhelyi Olivér volt a bővítésért felelős uniós biztos, aki Orbán embereként kifejezetten jó viszonyt ápolt Vučić kormányával. És bár a tüntető diákok Djurić szerint az EU értékeit tisztelik, a szerb társadalom megosztott az uniós tagságot illetően. Ahogy a tüntetők többsége rendszerellenes, és nem kívánnak az eddigi ellenzékkel együttműködni. Egyelőre nem világos, milyen felállás lenne, ha végül kiírna a kormány egy előrehozott választást.

A szerb kormánypárt Brüsszel felé továbbra is állítja, hogy mindent megtesznek az EU-s csatlakozás érdekében. Ana Brnabić, korábbi szerb miniszterelnök, jelenlegi parlamenti házelnök Brüsszelben egy rendezvényen azt hangsúlyozta, lényegében csak az erőszakos tüntetők és az ellenzék hibája, hogy nem úgy haladnak a reformok, ahogy kellene. Mindeközben Szerbia a globális politikában próbál egyensúlyozni, közeli barátságot ápol Moszkvával és Pekinggel is. Mint tagjelölt ország, köteles lenne az unió külpolitikáját követni, ennek ellenére nem szankcionálta az orosz vezetést az Ukrajna elleni háború miatt.

Részben a geopolitikai változások miatt, de az Európai Parlamentben is egyre nagyobb a többsége azoknak, akik szerint a hivatalosan 2012 óta EU-tagjelölt ország rossz úton halad. A keddi vitán a szocialista, liberális és zöldpárti frakciók többsége egyértelműen a tüntetők mellett állt ki. A fideszes EP-képviselő, a vajdasági magyar Vicsek Annamária a kisebbségi véleményként huligánokról beszélt, akik szerint „polgárháborút” akarnak kirobbantani.

Ezen a héten Veselinović több demokratikus ellenzéki párttal közösen az Európai Parlamentbe látogatott, konkrét követeléseik vannak, köztük a választási névjegyzék rendszerének átalakítása, ami alkalmat adott a választási csalásokra. Az ellenzéki erők legújabb követelése, hogy az erőszakért felelős politikusokat és rendőri vezetőket szankcionálja az unió. Erre jelenleg semmi esély nincs- és ezzel ők is tisztában vannak, egy ilyen döntéshez ugyanis a tagállamok egyhangú döntése kell, márpedig Orbán sosem támogatna egy ilyen intézkedést.

Hogy az elérhető eszközök közül mit tudna használni az EU, ez többek szerint az Európai Néppárton (EPP) múlik. Az EP legnagyobb frakciója, amelyikből a bizottsági elnök Ursula von der Leyen is érkezik, mostanáig kifejezetten elnéző volt a szerb vezetéssel, az SNS nevű párt ráadásul az EPP társult tagjai is. Sok szempontból hasonló vita zajlik most az EPP-n belül, ami néhány éve a Fidesz tagsága kapcsán történt, egyesek szerint ugyanis így legalább valamennyire nyomást tudnak gyakorolni a saját csatornáikon a kormányra, mások szerint az európai demokratikus értékek sárba tiprását nem lenne szabad eltűrni. Manfred Weber az EPP vezetője először a héten nyilatkozott úgy, felülvizsgálhatják a párt tagságát az EPP-ben.

Djurić szerint a Néppárt, és különösen korábban Angela Merkel német kancellár támogatása fontos legitimációt adott Vučićnak, ám egyre többeket zavar a belgrádi vezetés  viselkedése. A szakértő szerint az unión belül már csak Orbán és a Szerbiában befektető cégekre számíthat Vučić.