Egyedülálló ítélet született Latin-Amerikában, a brazilok eddig nem látott lépést tettek a politikusok sérthetetlenségének megszüntetésében. Katonai puccskísérlet megszervezése miatt 27 év és 3 hónap börtönre ítélte az öttagú brazil legfelsőbb bíróság (STF) Jair Bolsonaro volt elnököt. A 70 éves exállamfő mellett több magas rangú katonai tisztviselő is rácsok mögé kerül. A döntő, negyedik szavazat a legfelsőbb bíróság egyetlen női tagjától, Carmen Lúcia Antunes Rochatól érkezett. Így végül egyetlen felmentő szavazat született csak. Bolsonaro ügyvédjei fellebbeznek a döntés ellen.
27 év börtönbüntetésre ítélték Jair Bolsonarót Bűnösnek találták Jair Bolsonarót, amiért erőszakkal akart hatalmon maradniMég februárban emelt hivatalosan vádat Paulo Gonet főügyész Jair Bolsonaro ellen. A volt államfőt gyilkossági kísérlettel is vádolták. Állítólag a 2022-es választási kampány alatt a szélsőjobboldali vezető már előre látta, hogy alul fog maradni Luiz Inácio Lula da Silvával szemben, ezért felmerült hogy alelnökével együtt meggyilkoltatja. Célpontjában volt a vádirat szerint Alexandre de Moraes bíró is. A mostani ítéletben azonban a gyilkossági kísérlet mint vádpont külön nem szerepelt. A közjavak megrongálása viszont igen: a választási veresége után támogatói megrongáltak több állami hivatali épületet Brazíliavárosban, kísértetiesen hasonló módon mint a trumpisták a Capitolium épületét 2021-ben. Jair Bolsonaro még 2024-ben több napot töltött a brazíliavárosi magyar nagykövetségen, ezt a New York Times írta meg a biztonsági kamerák felvételeire alapozva. Akkor azért mehetett a magyar követségre, mert törvény tiltja, hogy egy őt fogadó külföldi nagykövetségen letartóztassák.
Kitört a botrány, a volt brazil elnök mintha Magyarországra akart volna szökniA volt elnök egyébként nem jelent meg a bíróságon, házi őrizetéből, családja körében hallgatta meg az ítéletet. A 27 évből 24-et úgynevezett zárt rezsimben kell töltenie, ami szigorú elzárást, teljes elkülönítést, korlátozott mozgást jelent a brazil jogrendszerben.
Bolsonaro egyik legnagyobb támogatója az amerikai elnök, Donald Trump, aki még 50 százalékos büntetővámot is kiszabott a dél-amerikai országra, amiért annak hatósága „üldözte” Bolsonarót. Ezen kívül utazási és pénzügyi szankciókat vetett ki Moraes bíróra, és vízumkorlátozásokkal sújtotta az STF bíráit. Az ítéletet nézve azonban a brazil igazságszolgáltatást ez sem hatotta meg. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezért már újabb fenyegetésbe kezdett. Csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok „megfelelően reagál” majd az általuk „boszorkányüldözésnek” nevezett ítéletre. Donald Trump is megszólalt az ügyben, saját helyzetéhez hasonlítva azt. – Nagyon meglepő...ez olyasmi, amit velem próbáltak tenni. De nem úszták meg.- idézte Trumpot a BBC.
Rubio nyilatkozatára rövid, tömör választ adott a brazil külügyminisztérium: „Az ilyen fenyegetések, amelyek egy brazil hatóságot támadnak és figyelmen kívül hagyják a tényeket és a rendelkezésre álló számtalan bizonyítékot, nem félemlítik meg a demokráciánkat."
Donald Trump leszámolásra használja az importvámjait, azt akarja, hogy Jair Bolsonaro visszatérjenBüntetőintézkedésekkel fenyeget az amerikai külügy, amiért 27 év börtönre ítélték Jair BolsonarótA mostani ítélet precedenst teremtett a Latin-Amerikában gyakori, de következményekkel ritkán járó puccskísérletek kezelésében. A legismertebb talán az 1973. szeptember 11-én történt chilei puccs, amelyben Augusto Pinochet tábornok vezetésével a hadsereg megdöntötte Salvador Allende baloldali elnök kormányát. A Moneda-palotát bombázták, Allende az ostromban életét vesztette. A puccs véget vetett Latin-Amerika egyik legstabilabb demokráciájának, és 17 éves katonai diktatúra kezdődött, amelyben több tízezer embert üldöztek, kínoztak és gyilkoltak meg.
De a kilencvenes évektől is számos hatalomátvételi kísérlet rázta meg a latin-amerikai politikai rendszereket. 1992-ben Venezuelában Hugo Chávez két sikertelen katonai kísérletet vezetett Carlos Andrés Pérez ellen, amelyek megalapozták későbbi felemelkedését. 2002-ben ugyancsak Venezuelában rövid időre magát Chávezt távolították el a hatalomból, de néhány nap múlva visszatért. 2009-ben Hondurasban Manuel Zelayát a hadsereg száműzte, 2012-ben Paraguayban Fernando Lugót pedig villámgyors parlamenti eljárással váltották le, amit sokan „alkotmányos puccsnak” tartottak. 2016-ban Brazíliában Dilma Rousseff ellen impeachment zajlott, a kritikusok politikai leszámolásként értékelték. 2019-ben Bolíviában Evo Morales vitatott választás után a hadsereg nyomására lemondott, ezt hívei puccsnak nevezték. 2022-ben Peruban Pedro Castillot pedig puccskísérlettel próbált meg elkerülni egy újabb impeachment eljárást, de pár óra alatt belebukott.
