A volt elnököt a brazil alkotmánybíróság öt bűncselekmény, köztük államcsíny kísérletével vádolja. Az ügyészség bizonyítottnak tartja, hogy Bolsonaro megpróbálta megakadályozni Luiz Inácio Lula da Silvának, a 2022-es elnökválasztás győztesének hatalomra kerülését, először a fegyveres erők meggyőzésével, majd miután nem járt sikerrel, 2023. január 8-án fegyveres lázadást szervezett, ekkor támogatói megtámadták a legfőbb intézmények épületét a fővárosban, Brasíliában.
A Fehér Ház a leghatásosabb fegyvernek a brazil termékekre kivetett 50 százalékos vámot tartja. Brazília számára a lépés azért is fájó, mert az Egyesült Államok kereskedelmi többlettel rendelkezik a dél-amerikai országgal szemben. Bolsonaro 2018 és 2022 közötti elnöksége alatt Trump egyik legelkötelezettebb szövetségese volt Latin-Amerikában.
A jelenlegi brazil kormánnyal szembeni amerikai fellépésben komoly szerepe volt Eduardo Bolsonarónak, az exelnök fiának is, aki gyakorta tartózkodik Trump szűkebb pátriájában, Floridában. Olyannyira a 2024-es amerikai elnökválasztás éjszakáján Trump rezidenciáján volt. Eduardo Bolsonaro azt állítja, Brazília „káoszba süllyed”, ha nem szüntetik meg apja elleni pert. Trump már röviddel januári beiktatását követően, februárban fellépett a brazil adminisztráció ellen. Akkor médiakonszernje az Egyesült Államokban feljelentést tett Alexandre de Moraes legfelsőbb bíróval szemben„a szólásszabadság megsértése” miatt, amiért elrendelte a Trump tulajdonában lévő Truth közösségi hálózaton több prominens Bolsonaro-hívő fiókjának zárolását. Moraes, aki néhány hónappal korábban 39 napra bezárta a X (korábban Twitter) brazíliai oldalát, egyben Bolsonaro perét is előkészíti.
Vámháború újratöltveJúlius 10-én Trump bejelentette, vámokat vet ki, ha a folyamatot nem állítják le. Lula kormánya ellenvámokkal válaszolt. Trump támadásaival egyelőre nem érte el a várt politikai hatást, éppen ellenkezőleg: nőtt a brazil elnök népszerűsége. Míg februárban az Atlasintel iroda 41,6 százalékos közkedveltségi mutatót mért számára, július végére ez a szám már elétre a 48,5 százalékot. Eközben a legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy Bolsonarónak jeladóval ellátott bokabilincset kell viselnie, és megtiltotta neki a közösségi médiában való posztolást, valamint a nyilvános rendezvényeken való részvételt. Washington ezután fokozta a nyomást a bírákra: először visszavonta a 11 legfelsőbb bíró közül 8-nak és családtagjaiknak a vízumát, majd Moraesre alkalmazta a Magnyitszkij-törvényt, amellyel az Egyesült Államokban és a világon a korrupt vagy emberi jogokat sértő személyek ellen alkalmaznak.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, az amerikai intézkedések által leginkább érintett termékek között szerepel a marhahús és a kávé. Ha az amerikai fenyegetések valóra válnak, felül kell vizsgálni a marhahúsra vonatkozó szerződéseket, az amerikai kávépiac 30 százalékát Brazília adja, egyes megfigyelők attól tartanak, hogy a büntetővámok miatt nőhet a munkanélküliség. Flavia Loss, a São Paulo-i Szociológiai és Politikai Iskola Alapítványa professzora a Le Monde-nak elmondta, Trump azért engedheti meg magának ezeket a támadásokat, mert Brazília „periférián szereplő” ország. „Nehéz elképzelni, hogy ugyanezt tenné például Franciaországgal” – véli a kutató, aki a két ország közötti feszültségeket „eddig sosem látottnak” minősítette.
Szakértők szerint Donald Trump Brazília támadásával a BRICS-csoport gyengítésére is törekszik, amelynek Brazília Oroszországgal, Indiával és Kínával együtt alapító tagja. Trump eredetileg épp azon a héten jelentette be a Brazília elleni vámjait, amikor a csoport július elején Rio de Janeiróban tartotta csúcstalálkozóját. Trump végső célja nyilvánvalóan az, hogy 2026-ban visszasegítse Bolsonarót a hatalomba. Ezzel biztosíthatná az amerikai érdekek érvényesülését Brazíliában, Washington rátenné a kezét a brazíliai ásványi anyagokra és a ritkaföldfémekre.
