Vámháború újratöltve

Történelmi mértékű importvámvámemelést jelentett be Donald Trump kelet-európai idő szerint péntek reggel. Az augusztus 7-én életbe lépő új kereskedelmi irányvonal a világ összes államát érinti, a Fehér Ház ezzel több évtized szabadkereskedelmi hozzáállásával szakított a protekcionizmus kedvéért.

A döntés értelmében azok, akik az Egyesült Államokkal szemben kereskedelmi többletben vannak (vagyis amelyeknek többet ad el, mint amennyit vásárol tőlük) az univerzális vámkulcsot kapják, azaz marad a 10 százalékos importvám. Ez az államok többsége. Legalább 40 országnak, amely az USA-val szemben kereskedelmi hiányban van 15 százalékos vámmal kell számolnia.

Donald Trump még áprilisban indította vámháborúját, és a világpiaci reagálás miatt haladékot adott a tárgyalásokra. Azóta az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal sikerült megegyeznie, de maradtak elvarratlan szálak. Ilyen például Kína, Mexikó és Kanada is. Déli szomszédja vezetőjével, Claudia Sheinbaummal Trump csütörtökön beszélt telefonon és további 90 napos tárgyalási időt biztosítottak egymásnak, hogy a latin-amerikai ország elkerülje a 30 %-os drasztikus emelést. Ez idő alatt Mexikó azt ígérte, felszámolja nem vámjellegű kereskedelmi korlátait, cserébe Trump nyitva hagyta a hosszabbítás lehetőségét is.

A friss bejelentésben szigorítás is volt: Kanadát 35 százalékos importvámmal sarcolja meg Donald Trump, amely alól csak az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás termékei jelentenek kivételek. Az emelést az amerikai elnök azzal magyarázta, hogy szerinte Ottawa nem működött eléggé együtt a fentanil-csempészés visszafogásában. Ez azért is érdekes, mert Kanadát az amerikai bevitel csupán 1 %-áért teszik felelőssé az adatok. A valódi ok az lehet, hogy Mark Carney miniszterelnök csatlakozott az Egyesült Királysághoz abban, hogy országa hivatalosan is elismeri Palesztinát a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen, ha a Palesztin Hatóság 2026-ban választásokat tart, és azon a Hamász nem vehet részt. Trump Truth Socialön azonnal elítélte Carney lépését.

India esetén a vám 25 százalékos, Tajvan 20 százalékot kapott, Dél-Afrika pedig 30-at. Svájcot is keményen sújtotta, 39 százalékos vámmal. Brazíliára az univerzális vámkulcs, vagyis 10 százalék vonatkozna, de Trump egy korábbi rendeletben 50 százalékosat vetett ki a legnagyobb dél-amerikai országra, amiért annak ellenére, hogy kiállt Jair Bolsonaro volt elnök mellett, tovább folytatódik a többek között puccskísérlet miatti bírósági tárgyalás.

Donald Trump a világ legszegényebb és háborúk sújtotta országai közül többet is bűntetővámokkal sújtott, köztük Szíriát 41 százalékkal, Mianmart és Laoszt 40 százalékkal, Líbiát 30-cal, Irakot 35-tel és Sri Lankát 20-szal. Az afrikai Lesotho, amelyet áprilisban még 50 százalékos vámmal fenyegetett végül 15 százalékot kapott. Pakisztánnak sikerült egy csökkentő megállapodást elérnie, így lett 19 százalékos vámja. Thaiföld és Kambodzsa bár nem kötött még megállapodást ugyanennyit kapotak, amit mindkét ázsiai ország sikerként üdvözölt. Pakisztánon - és az EU-n és az Egyesült Királyságon - kívül még Vietnámnak, Indonéziának, a Fülöp-szigeteknek, Japánnak és Dél-Koreának sikerült külön megállapodást kötnie a Trump-adminisztrációval.