Felülírja-e a gazdasági érdek a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakat? Ez a kérdés Németországban már akkor felmerült, amikor Angela Merkel volt a kancellár. Berlin állt számos magyarországi beruházás mögött, így a vádak szerint az akkori német kormány ezért bánt túlságosan is kesztyűskézzel a magyar miniszterelnökkel. Most azonban Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárt is hasonló vádakkal illetik a pénteki belgrádi látogatása után. A szerb fővárosban megállapodást kötött arról, hogy Németország kiaknázhatja Szerbia lítiumkészleteinek egy részét.
A lítium rendkívül fontossá vált a mobiltelefonok és az elektromos autók elterjedése miatt, a „lelküket” ugyanis a lítiumion-akkumulátor jelenti. A pandémia után az egekbe szökött a lítium ára, ami természetesen az elektromosautók árát is befolyásolta. Tavaly ősszel azonban az ár csökkenni kezdett.
Szerbia jelentős lítiumtartalékkal rendelkezik. S ez az adottság fontos szerepet játszhat Aleksandar Vučić elnök számára abban, hogy minél kevesebbet bírálják Szerbiát oroszbarátsága és a demokrácia aláásása miatt. Belgrád, bár állítása szerint az Európai Unióba igyekszik, nem volt hajlandó életbe léptetni az Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió után meghozott uniós büntetőintézkedéseket.
A német autóipar lítiuméhsége késztette Olaf Scholz kancellárt és Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét arra, hogy múlt pénteken fontos megállapodást írjanak alá Szerbiával a „fenntartható nyersanyagokról" szóló csúcstalálkozón. A megállapodástól Brüsszel és Berlin azt reméli, hogy csökkenteni tudja az iparág függőségét Kínától. A belgrádi csúcstalálkozón részt vett Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezetője és Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója, továbbá a Rio Tinto brit-ausztrál bányászati cég képviselője is.
A „fehér arany” bányászatának szépséghibája, hogy Szerbia lakói hevesen ellenzik a lítium felszínre hozatalát, mindössze egyharmaduk támogatja azt.
A több mint 600 hektáros területre tervezett bányászat véglegesen megváltoztatná a Jadar-völgyet. A Drina és a Száva folyó vízgyűjtő területén fekvő régió fontos az ország nagy részének ivóvízellátása szempontjából.
Környezetvédők és ellenzéki politikusok azzal vádolják Németországot, hogy egy olyan kétes nagyszabású projektet támogat az EU-tagjelölttel, amelyet saját országában aligha lehetne ilyen könnyen keresztülvinni. A lítium kitermelése ugyanis igen költséges és maró hatású vegyi anyagok használatát igényli.
Szerbiában 2021 óta rendszeresen tiltakoznak a loznicai lítiumbánya megnyitása ellen. A nyersanyagot Rio Tinto hozta volna a felszínre a szerb kormánnyal kötött megállapodás értelmében, a kitermelésnek azonban rendkívül negatív környezeti és társadalmi hatásai vannak, a tiltakozások hatására 2022 januárjában sikerült elérni a Jadar-projekt ideiglenes befagyasztását, visszavonták az ausztrál-brit cég engedélyét. A kormányzattól távolról sem független belgrádi alkotmánybíróság azonban nemrégiben alkotmányellenesnek minősítette a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését a projekt leállításáról.
Senki sem gondolja, hogy a taláros testület teljesen önállóan, Vučić ráhatása nélkül hozta meg az ítéletét. Annál is inkább, mert óriási beruházásról van szó. Sinisa Mali pénzügyminiszter júniusban
évi 10-12 milliárd eurós üzletről beszélt. A szerb készletek a Eurőpa lítiumszükségletének 90 százalékát fedezhetnék.
A tervezett évi 58 ezer tonna lítiumtermeléssel a bánya már 2028-ban fedezhetné az európai autóipar várható éves igényének közel egyötödét.
Vučić a pénteki megállapodás során fogadkozott, hogy a beruházás megfelel majd a környezetvédelmi előírásoknak, ezt azonban a szerbek jó része üres ígéretnek tartja. A szerb elnök a Handelsblattnak elmondta azt is, a kibányászott lítiumnak csak kis része kerül Németországba, oroszlánrészét Szerbiában dolgozzák fel.
Jó két éve a belgrádi vezetés azért döntött a projekt leállítása mellett, mert akkor még úgy látszott, túl magas politikai árat kellene fizetni a Szerbiában rendkívül népszerűtlen beruházás megvalósításáért. Most azonban az ország nem áll választások előtt, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) biztosan uralja a parlamentet.
A kitermelés újraindítása adu ász Vučić kezében. Az ukrajnai háború kezdete óta a Vlagyimir Putyinnal jó viszonyban lévő szerb elnök elszigetelődött Európában.
A tavaly decemberi szerbiai választás után fagypontra került Szerbia és Németország viszonya, mivel német illetékesek komoly bírálatokat fogalmaztak meg a voksolás lebonyolításával kapcsolatban. Michael Rothot, a Bundestag külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét például a bírálatok nyomán Vučić a „legnagyobb szerbgyűlölőnek” minősítette. A szerb elnök májusban egy televíziós szereplésen azt közölte, hogy semmi jót nem gondol Annalena Baerbock zöldpárti német külügyminiszterről, miután Berlin kezdeményezésére fogadta el az ENSZ-közgyűlés a Belgrád által elutasított, a srebrenicai népirtásról szóló nyilatkozatot. (Az uniós tagállamok közül ezt egyedül Magyarország nem támogatta.) Roth május végi nyugat-balkáni útja során kijelentette, hogy a Bundestag a jelenlegi körülmények között soha nem fogja megszavazni Szerbia uniós csatlakozását.
Megszavazta az ENSZ, hogy emléknapot kapjon a srebrenicai népirtás, Magyarország ellene voksoltA lítium azonban a két ország viszonya javításának kulcsa lehet, Scholz láthatóan közeledik a szerb elnökhöz. A pénteki villámvizit előtt az egyébként ellenzéki parlamenti képviselő, a kereszténydemokrata Tilman Kuban feltűnően barátságos hangot ütött meg Belgrádban vendéglátóival. A szerbiai Forbes magazinnak adott interjújában félresöpörte a kétoldalú kapcsolatok állapotára vonatkozó kritikus kérdéseket, mondván, hogy a jövőbe és nem a múltba kell tekinteni. – A tervezett lítiumbányászat óriási lehetőség Szerbia számára, hogy megmutassa, számíthatunk önökre, és hogy nem problémákat akarnak okozni, hanem megoldani – hangoztatta.