Szerbiában hónapok óta tartanak a diáktüntetések, s a különböző oktatási intézményeknél felállított blokádok. A fiatalok azt követően vonultak utcára, hogy tavaly november elején egy elem a mélybe zuhant az újvidéki vasútállomáson, 16 ember halálát okozva. A szerb társadalom rendkívül polarizálttá vált, ugyanakkor a belgrádi rezsim megtorlással, megfélemlítéssel válaszolt a demokratikus viszonyokat követelő mozgalomra. Célkeresztbe került a kultúra is, több neves előadóművész a Le Monde hasábjain véleménycikkben tiltakozott a kultúra elleni támadásokkal szemben.
Az aláírók között megtalálható egyebek mellett Tiago Rodrigues, az Avignoni Fesztivál igazgatója, Vincent Baudriller, a svájci Théatre Vidy-Lausanne vezetője, Benoit Bradel, a franciaországi, metzi Passages Tranfestival művészeti igazgatója, Matthieu Goeury, a belgiumi Halles de Schaerbeck kulturális központ igazgatója, Jonathan Thonon, a belgiumi Liege-i Színház igazgatóhelyettese és mások nevét. A nyílt levéllel felérő írásban emlékeztettek Nikita Milivojevic esetére. Mint írták, a Szerbia-szerte ismert, nemzetközi szinten is komolyan jegyzett rendező mindig is az ellenállás szellemét és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét képviselte, egy olyan országban, ahol ellenségesnek tekintik mindazokat, akik nem úgy gondolkodnak, ahogy azt a hatalom elvárja.
„A kulturális intézmények elsődleges feladata, hogy garantálják az alkotói szabadságot. Tudom, hogy ez Magyarországon is rendkívül nehéz”Azt követően azonban, hogy a rendező nyíltan vállalta demokratikus nézeteit, nem nevezték ki újra a 2023-ban rábízott rangos Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál (Bitef) művészeti igazgatójává. A döntés összefüggésben állhat azzal, hogy a 2024-es Bitef megnyitóján Milo Rau svájci rendező beszédében élesen bírálta a Jadar-völgyben tervezett lítiumbányászati projektet. Bár a szerb kormány azt ígérte, hogy az Európai Unió és Németország által is támogatott bányászat során minden környezetvédelmi előírást maximálisan megtartanak, szakértők szerint kizárható, hogy a lítium felszínre hozása során ne keletkezzenek környezeti károk.
Dilemma előtt áll az Európai Unió, a lázadó szerb diákokat támogassa-e vagy a lítiumbányászatotA szerb kormányzat emellett törölte a Milivojevic által tizenkét évvel ezelőtt létrehozott Shakespeare-fesztivál támogatását, de levették a műsorról azt a két előadást is, amelyet a következő évadban különféle szerbiai színházakban kellett volna rendeznie. Natasa Mihailovic Vacic, a belgrádi városvezetés kultúráért felelős vezetője tagadta, hogy bosszúhadjáratról lenne szó. Állítása szerint csak „reformokat” akarnak bevezetni. A művészeti vezetői pozíciókat az egyes igazgatótanácsokra bízzák. Ezek azonban nem függetlenek: tagjait az Aleksandar Vucic elnök által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) által uralt önkormányzatok nevezik ki.
Szerbiában a kultúra elleni harc jegyében megvonták a nagy fesztiválok támogatását, valamint a belgrádi egyetem színházi tanszékének minden projektjét (beleértve a fiatalok ökológiai színházi fesztiválját is). Más nagyvárosokban, köztük Zrenjaninban (Nagybecskerek), amely 2025-ben Szerbia kulturális fővárosa, a nyilvános pályázatokat magyarázat vagy értesítés nélkül törölték. Sabacon (Szabács) a színház vezetője menesztette a tiltakozásokat támogató alkalmazottakat.
Ellehetetlenítik az újvidéki EXIT fesztivált, mert a szervezők kiálltak a tüntető diákok mellettiSzerbia-szerte a városi hatóságok arra kötelezik a tisztviselőket, készítsenek listát azokról, akik tiltakoznak és részt vesznek a blokádokban: a feketelistára kerülő művészek, alkalmazottak szerződését ne hosszabbítsák meg. Ezzel szemben a kormányzó SNS-t támogató művészeket komoly támogatásokban részesítik, művészi teljesítményük minőségétől függetlenül.
A cikk aláírói figyelmeztetnek arra, évek óta megfigyelhető, hogy a belgrádi kormány által megbízhatónak tartott személyiségeket nevezik ki a színházak vezető pozícióiba. Így kerülhetett például a nemzeti színház igazgatótanácsának élére a nacionalista álláspontjáról és az SNS iránti hűségéről ismert Dragoslav Bokan, aki az ismert félkatonai szervezet, a Fehér Sasok egyik alapítója volt. Ez az egyik legrettegettebb milíciaegységnek számított az 1990-es évek jugoszláv háborúiban. – Minden, amit a jelenlegi hatóságok tesznek vagy nem tesznek, támadás a kultúra ellen – hangoztatta Aleksandra Glovacki színházkritikus a Mojnovisad portálján. Úgy véli, a Szerb Haladó Párt ellenségnek tekinti a kultúrát.
A szerb hatalom által indított kultúrharc azonban nem csak a színházakat, hanem szinte a teljes kulturális szférát érinti. Tavaly december megsérült a Belgrádi Filharmonikusok két tagja, amikor egy az újvidéki tragédia halálos áldozataira való néma megemlékezés közben egy gépkocsi a tömegbe hajtott. Az eset után Belgrádi Filharmonikusok még aktívabbakká váltak politikailag: márciusban sztrájkot kezdeményeztek, így akarták felhívni a figyelmet sanyarú helyzetükre. Egyfelől igen kevés támogatásból tengődnek, másrészt pedig komoly szakmai hiányosságokról is szó van a kormányzat lépései miatt: 2021 óta a filharmonikusokat olyan menedzser vezeti, akinek nincs szakmai előképzettsége: foglalkozását tekintve gépészmérnök.
Új fejezet kezdődött a szerb diáktüntetésekben, már az is kérdés, a rendőrök hallgatnának-e Aleksandar Vučić szavára