Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az EU kohéziós-, és szociális finanszírozásának változásait, válaszul az új kihívásokra és az EU prioritásaira - tájékoztatott honlapján az uniós testület. A reformot azzal indokolták, hogy az a geopolitikai instabilitás miatt kialakult új kihívások kezelésének finanszírozását szolgálja, lehetőséget adva a tagállamoknak és a régióknak, hogy a forrásokat új célokra fordítsák.
Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy a szabályok alapján Magyarország olyan uniós forrásokhoz is hozzáférhet, amelyeket korábban befagyasztottak. Az EU többéves költségvetésében (MFF) a szegényebb régióknak nyújtott kohéziós politika úgynevezett félidős felülvizsgálata során ugyanis a tagállamok átcsoportosíthatnak pénzeket, ami végső soron azt eredményezheti, hogy az Orbán-kormány hozzáférhet bizonyos, a jogállamiság leépítése és a korrupció miatt befagyasztott pénzekhez.
Mint ismeretes, a kohéziós pénzekből nagyságrendileg 8,4 milliárd eurót zároltak a hazánknak szánt borítékból, ennek egy részét korrupciós kockázat miatt, míg mintegy 2,6 milliárd euróhoz az alapjogi aggályok miatt nem férünk hozzá. Ugyanakkor az év elején hazánk adminisztratív kiskapukat kihasználva hozzáfért 157 millió euróhoz, majd nem sokkal később, márciusban egy kérvényt nyújtott be az Európai Bizottságnak 605 millió euró (átszámítva nagyjából 237 milliárd forint) átcsoportosításáról a félidős felülvizsgálat keretében.
Az EB-nek fontos a jogállamiság, de jogi korlátok helyett csak politikai döntésen múlik, hogy kedveskedni akarnak-e az Orbán-kormánynak több száz millió euróvalA Népszava kérdésére az Európai Bizottság szóvivője korábban úgy nyilatkozott, még nem született döntés ezekről az összegekről. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor az Európai Parlament érzékelte a problémát, hogy Magyarország így reformok nélkül férhet hozzá a zárolt pénzekhez, és a kiskapu bezárását akarta elérni. Felmerült, hogy ez maradéktalanul nem fog sikerülni, ugyanakkor az uniós testület mostani közleménye úgy fogalmaz:
„a rendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján befagyasztott pénzeszközök nem csoportosíthatók át új prioritásokra.”
A dokumentum szerint az új célok, amelyekre át lehet csoportosítani, a következők: a védelmi ipari kapacitások növelése és a katonai mobilitás, a vízgazdálkodás rezilienciájának megerősítése (beleértve a vízhez való hozzáférést), a megfizethető és fenntartható lakhatás, a dekarbonizáció, az energiainfrastruktúra fejlesztése és a polgári felkészültség. Hozzátették, a védelmi ipar és a katonai mobilitás finanszírozása tekintetében elsőbbséget élveznek a kettős felhasználású infrastruktúrák (amelyek polgári és katonai célokra egyaránt alkalmasak). A reform értelmében továbbá a szociális alapok is felhasználhatók a polgári védelmi készségek, a védelem, a kiberbiztonság és a dekarbonizáció támogatására is.
Az Európai Parlament az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Igazságos Átmenet Alapot magában foglaló kohéziós politikai finanszírozás jelenlegi uniós ciklusának félidős aktualizálását 440 szavazattal, 168 ellenében és 52 tartózkodás mellett elfogadta. Az Európai Szociális Alap+ felülvizsgálatát a testület 453 szavazattal 149 ellenében, 59 tartózkodás mellett szintén támogatta.
Akár kétmilliárd euróhoz is hozzájuthat némi ügyeskedéssel az Orbán-kormány az alapjogi aggályok miatt befagyasztott uniós pénzekből Az Európai Parlament határozatba írta, hogy nem szabad több pénzt adni ennek a Magyarországnak