Egyre rosszabb állapotban vannak a fővárosi hidak, de még a felújítás tervezésére sincs pénz

Az elmúlt hónapokban több erős jelzés is érkezett a fővárosi hidak állapotáról. A Petőfi hídon be kellett foltozni a járdát, a K-hídon a pályalemezt kellett megerősíteni, nehogy beszakadjon a Sziget fesztiválra érkezők alatt, a Gubacsi hídon járdabeszakadás miatt le kellett zárni az egyik oldalt a gyalogosok elől. Az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodások rámutattak: néhány budapesti átkelőn nem halogatható sokáig a felújítás. Csakhogy nincs rá pénz.

A budapesti hidak és felüljárók a fővárosi közlekedési infrastruktúra legdrágább és közlekedésszervezési szempontból is kiemelkedő elemei, hiszen ezek válthatók ki a legnehezebben. A tavalyi önkormányzati vagyonnyilvántartás szerint összértékük 234 milliárd forint. A nemzetközi szakmai standard szerint a fenntartásra és korszerűsítésre évente ennek az összegnek az 2,5-3,5 százalékát kellene költeni vagyis 5,9-8,2 milliárd forintot. 2010 óta ezt három évben sikerült megugorni: a Lánchíd és a Margit híd felújításakor, valamint 2015-ben a Kerepesi úti és a Sibrik Miklós felüljáró rekonstrukciója miatt. Tavaly alig 439 millió jutott erre, az idén a Flórián téri felüljáró – hacsak nem találnak újabb hibákat – felújítása miatt 2,5 milliárdot költenek a fővárosi büdzséből. Az állapotromlás az értékvesztésben is mérhető. A Népszava által 2021-ben közérdekű adatigényléssel kikért hídjelentés szerint a fővárosi híd és aluljáró vagyon akkor 255 milliárd forint volt. 2024-re csaknem 20 milliárddal csökkent, holott közben megújult a Lánchíd. Ennél is szomorúbb, hogy az el nem végzett munkák egyre láthatóbb nyomot hagynak a műtárgyakon.

A fővárosi hidak igen rossz állapotban vannak – sommázta a helyzetet a Budapest Közút a Vitézy Dávid vezette fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság. A 2025 első félévében végzett vizsgálat alapján a fővárosi Duna hidak közül három átépítendő vagy szerkezeti megerősítésre szoruló állapotban van, három – szigeteléssel, burkolat, korlát és dilatáció cserével járó – felújítást igényel, további három megérett a a betonfelületek és szegélyek javítására, korlátfestésre, három esetében a kisebb kezdődő bevonati hibákat kellene kezelni és csupán egy – a nemrég felújított Lánchíd – van kitűnő állapotban.

A főmeder felett átívelő hidak közül a Petőfi és az Árpád híd állapota a legrosszabb. Mindkettőn kiterjedt korróziós károk láthatóak.

A Budapest Közút már 2021-ben azt írta, hogy az átkelő korrózióvédelme és a korlátok szegecselt kötései nagy részben tönkrementek, az acélszerkezetben jelentős anyaghiányok és károsodások keletkeztek, a hídfő-helyiségek áznak. Úgy vélték, hogy a felújítás tervezését a Lánchíd kivitelezésével párhuzamosan el kellene indítani. De ez azóta se történt meg.

Idén júniusban a Budapesti Közlekedési Központban (BKK) tartott háttérbeszélgetésen az hangzott el, egyelőre nincs szó arról, hogy a hidat rövid időn belül le kellene zárni, de ha szükségessé válik, akkor korlátozzák a teherforgalmat vagy lezárhatnak egy-egy sávot. Az Árpád hídról most csak annyi szerepel a tájékoztatóban, hogy mire a Petőfi híddal végeznek, sürgetővé válik a felújítása. Négy éve viszont kifejtették, hogy az acélszerkezetének korrózióvédelme tönkrement, a háború után készült margitszigeti vasbeton elem szerkezete „nagy felületen súlyosan károsodott”.

Ha a kopóréteg cseréjét nem végzik el időben, akkor sérülni fog a pályalemez szigetelése, majd alatta az acél pályalemez, utána az ívtartók. Minél később avatkoznak be, annál többe kerül a javítás, annál hosszabb idejű lesz a forgalomkorlátozás – magyarázta a Budapest Közút. Mint írták: „van az a pont, amikor már nem lehet helyreállítani a megkövetelt mértékű biztonsági szintet egy híd biztonságos működéséhez kismértékű beavatkozásokkal”. Komoly problémát jelent a stratégiai döntések hiánya és az állami és a fővárosi beruházások össze nem hangolása. Példaként a Nyugati téri felüljárót említették: ha a fonódó villamos miatt elbontják, akkor kár költeni rá a pénzt. De ha erre csak 5-10 év múlva kerül sor, akkor a közlekedés biztonsága érdekében muszáj lesz különféle beavatkozásokat végezni.

A Duna-hidak felújítása több tízmilliárdos tétel már most, de minél tovább csúszik, annál többe fog kerülni. Nincsenek jobb állapotban a kisebb hidak és a felüljárók sem. Utóbbiak felújítása darabonként 2-4 milliárd, míg a kisebb átkelőké 100-500 millió közötti. Csakhogy egyikre sincs pénz. A finanszírozás bizonytalansága miatt a felújítások ütemezése, tervezés még rövid távon se lehetséges. Márpedig egy-egy nagyobb híd – de még a felüljárók és a kisebb hidak – lezárása komoly forgalomkorlátozással járó közlekedésszervezési kihívás. A Budapest Közút szerint indokolt lenne egy olyan stratégiai döntés, amely lehetővé tenné, hogy évente 6-8 milliárd forintot költhessenek – a Duna-híd rekonstrukciókon túl - a műtárgyak elfogadható műszaki színvonalának elérésére. Így évente 1-3 felüljáró, 5-8 kisebb átkelő újulhatna meg. A most erre biztosított 400-600 millió még a szükséges beavatkozásokat sem fedezi. A „szerkezetek romlásával egyre gyakoribbá válik a lehulló betondarabok okozta veszély, ami rosszabb esetben személyi sérüléssel járó balesethez is vezethet. A forgalomkorlátozás vagy lezárás önmagában nem nyújt megoldást a hidak alatt közlekedők biztonságára”.

A bizottság Vitézy Dávid javaslatára úgy döntött, hogy októberre részletes intézkedési tervet kér a 2035-ig szükséges munkákról, a becsült költségről és a reális ütemezésről. Javaslatot kértek a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetében is megindítható előkészítési munkákra is különös tekintettel a Gubacsi és Petőfi hídra.