Orbán-kormány;Magyarország;gyermekvédelem;gyermekbántalmazás;112-es segélyhívó;

Fülöp Attila ismerteti a programot. Ismét csak rendvédelmi megközelítés

Gyermekbántalmazás: csak nehogy a sajtó tudja meg

Újabb rendvédelmi intézkedés történt a gyermekvédelemben, a 112-es számhoz kapcsolt egy programot az Orbán-kormány. Csakhogy hasonló funkcióval már működik segélyhívó.

Miközben a gyermekvédelmi rendszer alap-és szakellátása továbbra is súlyos anyagi- és szakemberhiánnyal küzd, nincs elég férőhely és nevelő, újszülöttek hónapokig kórházban élnek, a kormány ismét egy rendvédelmi intézkedésről döntött.

Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívószám – elindult a „Tedd le a terhed!” program - adta hírül nemrég a gondoskodáspolitikai államtitkár. Fülöp Attila hozzátette: mindez a rendvédelem és a gyermekvédelem együttműködésében valósul meg. Mostantól ez a szám a gyermekvédelmi bántalmazás vagy abúzus gyanúja esetén is hívható. Szerinte erre azért is van szükség, mert az elmúlt időszakban több olyan eset került napvilágra, amelyeket a gyermekvédelemben dolgozók jellemzően a sajtóban osztottak meg, pedig annak nem ott a helye.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium közölte: a médiatartalom-szolgáltatók tudósításai és a közösségi média bejegyzései azt mutatják, hogy sokan rendelkeznek olyan információkkal, amelyek nem jutottak el a hatóságokhoz, viszont az információ birtokosa azokat szívesen megosztaná az illetékesekkel. Az érkező bejelentéseket a szakterületet értő gyermekvédelmi szakember értékeli majd, ami – a tárca szerint - nagyobb bizalmat ébreszthet a bejelentőben, oldhatja a hatósági jelleget. „A Hívásfogadó Központ operátora megnyitja a Hívásfogadó Rendszer adatlapját és a beszélgetésbe bekapcsolja a gyermekvédelmi szakembert, aki átveszi a kérdező szerepét. A rögzített információkat pedig a területileg illetékes vármegyei rendőr-főkapitányságnak továbbítják” – írta a tárca.

Rákérdeztünk arra is, konkrétan mely esetekre gondolt Fülöp Attila, amikor arról beszélt, hogy „az elmúlt időszakban több olyan eset került napvilágra, amelyeket sokáig elhallgattak”. A tárca erre a kérdésünkre nem tért ki válaszában.

Mint ismert, a bicskei pedofilügy éppen a sajtónak köszönhetően derült ki. A Szőlő utcai javítóintézetnek a gyanú szerint lányok futtatásából élő igazgatójáról pedig hosszú évekig érkeztek a panaszok, mégis a helyén maradhatott, sőt, vezető lett belőle. Tehát éppen a terület irányítói voltak azok, akik a jelzések ellenére nem tettek semmit a gyerekek védelmében. Azt sem tudni, miként kezeli a jövőben a kormány a Fidesz-alapító, jelenleg európai parlamenti képviselő Deutsch Tamás felesége, Deutsch-Lazsányi Erika ügyéhez hasonló helyzeteket.

A sportvezető ellen etikai vizsgálat indult a ritmikus gimnasztika sportágban felmerült hatalmi visszaélés miatt, többen verbális és fizikai bántalmazással vádolták meg.

Az államtitkári bejelentésből és a minisztériumi válaszból sem derült ki, a súlyos minőségi és mennyiségi szakemberhiánnyal küzdő gyermekvédelmi rendszerben kik és hányan lesznek azok a szakemberek, akik a nap bármely szakában be tudnak majd kapcsolódni a 112-re érkező hívásba. 

A sokadik rendvédelmi intézkedés mellett ugyanakkor továbbra sincs szó arról, hogy a terepen dolgozó szakemberek, a gyermekvédelemben élő fiatalok, illetve a már onnan kikerülő felnőttek véleményét és együttműködését kérve dolgozzon ki egy működő gyermekvédelmi stratégiát a kormány.

Fülöp Attila bejelentése más kérdést is felvet.

Mi szükség van a programra, amikor 2017 óta működik a Gyermekvédő hívószám, amit a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság működtet? 

Rákérdeztünk ugyan erre is, de csak azt a választ kaptuk, hogy a szolgáltatás funkcióját betöltve működik. Ám ha ez így van, akkor éppen azt a feladatot látja el, amit az új program. A 24 órás, ingyenesen hívható telefonszámot bárki bármikor ingyen, a nap 24 órájában hívhatja, aki gyermeket vagy felnőttet érintő veszélyeztető helyzetet észlel. A megkeresést – a kormány tájékoztatása szerint - képzett szakemberek fogadják, akik a jelzés fogadását követően megteszik vagy kezdeményezik a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetés megszüntetése érdekében.

Annak ismeretében sem világos az új intézkedés létjogosultsága, hogy tavaly július 1-től a kormány „a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé tette, hogy tájékoztassák a hatóságokat a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okról, például a gyermek szexuális, fizikai bántalmazásáról, elhanyagolásáról. A jelzés elmaradása büntetést von maga után, két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki ez esetben.” Tehát a jelzés kötelező, ahogy azt egyébként – börtönfenyegetés nélkül – az 1997 óta hatályos gyermekvédelmi törvény is előírja.

A transzneműek különösen ki vannak téve a megbélyegzésnek – ezt öngyilkossági adatok is alátámasztják –, de nem szabad azt hinni, hogy a melegeket már nem is érik zaklatások, különösen olyan helyeken, mint Magyarország.