Súlyosan sérülnek a születendő gyermek alapvető jogai, nem oldja meg a kórházban hagyott csecsemőket érintő társadalmi problémákat, nem ad választ a gyermekvédelemben uralkodó férőhely- és szakemberhiányra, illetve a gyermekjóléti alapellátást sem erősíti, annak szolgáltatásait nem teszi elérhetővé a családok számára. A Gyermekjogi Civil Koalíció 22 szervezete és 22 egyéni szakértő fogalmazott így egy közös nyilatkozatban a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapításáról szóló eljárásról.
Mint lapunkban is megírtuk, július 1-től ismét módosult a gyermekvédelmi törvény, a gyámhatóság jogkörét bővítette a kormány a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapításával. (Addig csak a már megszületett babákról dönthetett a gyermekvédelem). A „Magyarország versenyképességének javítása érdekében” született egyes törvények módosítása között rendelkezett arról, hogy amennyiben a gyermekjóléti alapellátás szakembere a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és a problémákat nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból vizsgálatot indít. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy a szülők veszélyeztetik majd a csecsemő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, dönthet a magzat haza nem adhatóságáról.
A közös nyilatkozatot kiadó szakértők emlékeztettek arra, hogy 2023-ban 50-100, 2025-ben már több mint 300 csecsemő „várakozik” hónapokig kórházi körülmények között, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői, illetve „csecsemőotthoni” férőhely hiányában képtelen nekik gondozási helyet biztosítani.
A gyermekvédelmi rendszerben ezeknek a babáknak a gondozási helye, törvényes képviselete jogilag rendezetlen. A Koalíció két éve arra kérte a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazati irányítókat, vizsgálják ki a csecsemők ügyét, hogy kiderüljön a családi hátterük, és legyen információ arról, miért hagyták őket a kórházban, illetve, miért nem vihették őket haza. Erre a mai napig nem került sor. Felhívták a figyelmet arra is, minden 12. gyerek koraszülött Magyarországon, de a kórházban hagyott babák közül minden 5. előbb jön világra.
Ma ismét módosul a gyermekvédelmi törvény, könnyebben mondhatják majd egy családra, hogy gyermeknevelésre alkalmatlanA nyilatkozatban úgy fogalmaztak: egy válsághelyzetben lévő várandós anyának újabb fenyegetés helyett többek között krízistanácsadásra, lakhatási támogatásra, átmeneti gondozásra lenne szüksége azért, hogy születendő gyermeke vele nevelkedhessen. Azzal egyetértettek, hogy amennyiben az alapellátásban nem sikerül a veszélyeztetettségét jelentős mértékben csökkenteni, előfordulhat, hogy a gyermek érdeke az, hogy ne az édesanyja gondozza. Ám erre csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor - írták. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik határozatát idézték, amely szerint az újszülött állami gondozásba vétele a születése pillanatában rendkívül súlyos intézkedés, amit csak kivételesen nyomós indokokkal lehet megtenni. Ám még az ilyen esetekben is biztosítani kell a szülők meghallgatását, a döntéssel kapcsolatos jogorvoslatot, illetve az időközönkénti felülvizsgálatot. Emellett az államnak biztosítania kell csecsemők gondozásában jártas nevelőszülőket vagy a csecsemők befogadására alkalmas ideiglenes „csecsemőotthonokat”, hogy elkerülhető legyen a kisbabák hónapokon át tartó kórházi hospitalizációja. Ám most a gyermekjóléti alap- és a szakellátás kritikus helyzetben van.
Hiába nyertek pert a magyarországi gyámok, nem hagyják őket, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint végezzék a munkájukat„Összeomlás előtt a gyermekvédelem és minden más szociális terület Magyarországon”