Átfogó szabályokat vezet be az Európai Unió új, augusztus 8-tól érvényes rendelete a médiaszabadság védelmére, a közszolgálati média, valamint a sajtó függetlenségének biztosítására. A magyar kormány természetesen már tervezetként sem üdvözölte a jogszabályt. Orbán Viktor „szabadságellenesnek” nevezte, mondván: teljes mértékben át akarja venni az irányítást a média felett. Végül természetesen a magyar képviselők nem is szavazták meg.
Több mint egy éve hatályban van az EU-s sajtószabadság-törvény, de az Orbán-kormány kibújik ez alól isA jogszabály olyan elemeket tartalmaz, mint például, hogy a közmédia vezetőit átlátható és pártatlan kiválasztási eljárásban kell megnevezni. Sőt, a finanszírozást objektívvé, politikamentessé kell tenni. Mindezt egy új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete felügyeli majd, amelynek tagjait a nemzeti médiahatóságok delegálhatják.
– Az a szándék, hogy olyan visszaélések, melyek a hazai médiahelyzetre jellemzőek, ne legyenek. De az eszközrendszer nem minden elemében kidolgozott. Benne van a pakliban, hogy a Fidesz nem fog hozzányúlni a hazai médiatörvényhez, vállalva az ezzel járó pénzbüntetést és a különböző szankciókat, esetleg minden létező kiskaput ki fog használni.
– mondta lapunknak Polyák Gábor médiakutató, jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Ugyanakkor szerinte az az optimista olvasat, hogy van egy új jogszabály, amit a szerkesztőségeknek, a témával foglalkozó ügyvédeknek és civileknek meg kell ismerniük, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák azt.
Polyák Gábor leszögezte, a mostani hazai kinevezési folyamat nem felel meg az új európai szabályozásnak, jelenleg rámutatnak a jelöltre és kétharmaddal megválasztják a közmédia fejeseit. Ezen biztosan változtatni kéne.
– Egyébként a jogszabály előírja, hogy a közmédia legyen pártatlan és sokszínű. Ezt a magyar médiatörvény is tartalmazza, de látjuk, hogy önmagában ez nem hozott átütő eredményt. Mégis ezt a feltételt bírósági úton el lehet kezdeni kikényszeríteni
– fogalmazott a kutató.
A rendelet kitér az állami reklámköltések szabályozására is, rögzítve, hogy ezeket átlátható és pártatlan módon kell szétosztani. Biztosítani kell a hirdetési források igazságos és széles körű elosztását, a felhasznált összegekről pedig évente jelentést kell tenni (ezt hazánkban várhatóan a médiatanács fogja elkészíteni).
Balkáni reklámkupleráj uralkodhat el Budapest épületeinek homlokzatain egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó jogszabály-módosítás nyománPolyák Gábor szerint a jogszabály alkotói leginkább a közigazgatási szervek által közzétett hirdetésekre gondoltak, az állami cégek reklámköltéseikre nem vonatkozik a szöveg.
– Az fog történni, hogy az Unió indít egy úgynevezett „kikényszerítési eljárást”, de ez nem hoz majd gyors eredményt, a választásokig nem hiszem, hogy lezajlik
– tette hozzá.
A rendelet továbbá egyértelműen megtiltja, hogy a tagállami hatóságok befolyást gyakoroljanak a szerkesztőségi munkára, illetve hogy az újságírókat arra kényszerítsék, kiadják informátoraikat, átvizsgálják irodáikat, vagy eszközeikre megfigyelő szoftvereket telepítsenek. (2021-ben derült ki, hogy az izraeli Pegasus kémszoftverrel több magyar újságírót is megfigyeltek.)
A Pegasus kémszoftverrel megfigyelt újságíró javára döntött az AlkotmánybíróságIlyen beavatkozás kizárólag bírói jóváhagyással, és csak súlyos bűncselekmény alapos gyanúja esetén történhet, miközben az érintetteket tájékoztatni kell a megfigyelésről, és lehetőséget kell biztosítani a jogorvoslatra.
– Jelenleg a lehallgatások Magyarországon az igazságügyi miniszter engedélyével is megvalósulhatnak. Ez ezentúl semmiképp nem lesz lehetséges, ezen a muszáj lesz változtatni.
– mondta Polyák Gábor, aki azt is hozzátette, ha az átláthatóságinak nevezett törvény ismét az asztalra kerül (ebben a független szerkesztőségeket próbálják ellehetetleníteni) akkor még jól jöhet a most életbe léptetett direktíva.
Nagy valószínűséggel az Orbán-kormány is használja a világ egyik legfejlettebb kémprogramját– A jogszabályban vannak olyan általános részek is, mint például, hogy az állam ne avatkozzon be az újságírói függetlenségbe, a szerkesztőségek tevékenységébe.
Tehát kézenfekvőbb lesz konkrét uniós jogszabályra hivatkozva támadni az ellehetetlenítési törvényt, mint valamilyen általános uniós elvre mutogatni.
– nyilatkozta lapunknak a szakértő.
A rendelet betartását egyébként az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi majd, és amennyiben egy tagállam nem hajtja végre megfelelően az előírásokat, jogi lépéseket tehet ellene kötelezettségszegési eljárás formájában. Ez akár bírósági eljárást és pénzbüntetést is maga után vonhat.
Az első ilyen ügyek várhatóan 2026 elején indulhatnak el.
Orbán Viktor bejelentette, mindenképpen „megalkotják” az ellehetetlenítési törvénytBeszünteti a politikai hirdetéseket a Meta az EU-ban