A már tavaly májusban hatályba lépett európai uniós jogszabály - amelyet a tagállamoknak egy hónap múlva, augusztus 8-tól immár teljes körűen alkalmazniuk kellene - a tömegtájékoztatás szabadságát, a független sajtó és az újságírók védelmét hivatott segíteni. Ez új szabályokat vezet be annak érdekében, hogy védelmezzék a média sokszínűségét és függetlenséget, a köz- és magánkézben lévő sajtóorgánumok könnyebben működhessenek határokon átívelően az EU belső piacán, anélkül, hogy indokolatlan nyomásgyakorlásnak lennének kitéve.
Mostantól uniós jogszabályba ütközik ezen a területen a kémszoftverek használata, mert a törvény az eddiginél hatékonyabban védelmezi majd ez ellen az újságírókat és azok forrásait, s innentől az európai bíróság elé vihetik az ilyen ügyeket. A törvény elviekben biztosítja a közszolgálati média független működését, átláthatóbbá teszi a média-tulajdonviszonyokat, s megakadályozza, hogy az óriásplatformok indokolatlanul távolítsanak el médiatartalmakat, illetve garantálja az állami hirdetések átláthatóságát. A cselekvési programra pénzügyi keretet is elkülönítettek: félmillió euró jut például arra a médiatulajdon-figyelő rendszer kiépítésére, amely országspecifikus információkat, egyfajta adatbázist tartalmaz majd. Kétmillió eurót szánnak a helyi és regionális média megújítására, s 3,1 millió eurót a veszélyben lévő újságírók megvédésére. Az oknyomozó újságírásra 5 millió euró jut, az EU-ban működő független orosz és belorusz médiaorgánumok támogatására pedig közel 3 millió eurót különítettek el.
Elkészült a sajtószabadságot szabályozó törvény, az Európai Bizottság jogosítványokat kapMég egy lépést tett az EU, jogi úton kérné számon a tagországokon a sajtószabadság tiszteletben tartásátKérdés, hogyan lehet majd a tagállamokat – köztük például a saját propagandacéljaira milliárdokat költő, a közszolgálati médiát saját szócsőként használó, és a független sajtót rendre különböző intézkedésekkel és korlátokkal fenyegető jelenlegi magyar kormányt - rávenni e törvény alkalmazására. Ez a kérdés is felvetődött azon a strasbourgi sajtószemináriumon, ahol Sabine Verheyen, az Európai Parlament alelnöke, a téma jelentéstevője elmondta: amikor a média szabadságáért harcolnak, akkor egyúttal a demokrácia szabadságáért is harcolnak. Szavai szerint mivel ezek nem csupán ajánlások, hanem törvények, az Európai Bizottság be tud avatkozni, ha azokat nem hajtják végre a tagállamok. Ciprus, Málta, Franciaország, Lengyelország, Spanyolország, és néhány más állam mellett Magyarország is azok közé tartozik – hangzott el -, ahol egyelőre keveset vagy semmit sem tettek, hogy megfeleljenek ennek a törvényi szabályozásnak, vagyis hogy teljes körűen alkalmazzák azokat.
Munk Veronika, a Dennik N szlovák lap innovációért és új piacokért felelős igazgatója, korábban a Telex alapító-főszerkesztője pedig azt hangsúlyozta: hiába a törvény, ha azokat nem lehet praktikusan betartatni a kormányokkal, és üdvözölte az európai média intézetek azon kezdeményezését, hogy ilyen esetekben indítsanak majd próbapereket az adott államok ellen.
