Kényszerpályára állította az önkormányzatokat a kormány közterületi reklám-ügyben. „Magasabb szintű jogszabály módosítása miatt az önkormányzatok sorban módosítani kénytelenek a meglévő településképi eljárásukat, mivel nincs többé ráhatásuk arra, hogy ki, hol, milyen reklámot helyez ki a település területén lévő épületek homlokzatára. A XIII. kerületben például eddig 2 négyzetméterben korlátozták a kihelyezhető reklámhálók méretét, de a kormányrendelet hatására törölniük kellett ezt a megkötést, így most már akár 15 négyzetméteres reklámok is megjelenhetnek az épületek falán. Ez a belvárosban jelentős reklámszennyezés növekedést okozhat” – hívta fel a figyelmet Keszthelyi Dorottya (DK) fővárosi képviselő a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság legutóbbi ülésén, amelyen napirendre került a a homlokzati reklámfelületekkel kapcsolatban a főváros által kezdeményezett eljárások kérdése.
A városképet romboló molinók ellen már 2022-ben háborút hirdetett a Karácsony Gergely-féle városvezetés. A közgyűlés pontosította a fővárosi közterületekkel határos épületek homlokzatára a járdák fölé benyúló reklámhordozók, illetve ezek tartó- és világítószerkezetek felszerelését és egyúttal kimondta,
hogy ezek csak a közterület tulajdonosának, vagyis az önkormányzat engedélyével szerelhetőek fel. Azt is rögzítették, hogy a tényleges hirdetőfelület legfeljebb 9 négyzetméter lehet.
A főváros példáját követve – néhol még szigorúbban – a kerületi önkormányzatok is korlátozták a reklámhálók kihelyezését. Nem sok sikerrel. Hiába tettek ugyanis bejelentést, a fővárosi kormányhivatal rendre azzal hárította el a bírság kiszabását, illetve az illegális reklámmolinó eltávolíttatását, hogy a 2017-ben hozott településkép védelméről szóló törvény 2023 végéig engedélyt adott a fennmaradásukra. Azután tavaly ezt is felülírták.
A fővárosi önkormányzat azonban betette a lábát a törvény hagyta kiskapuba. Kihasználva azt, hogy a reklámhálókat tartó szerkezet, illetve a megvilágítást szolgáló lámpák többnyire túllógnak az épületek fala adta telekhatáron, így már közterületen vannak, a közterület-használat körébe tartoznak. (Ha teljesen rásimulnak a homlokzatra, akkor teljesen eszköztelen az önkormányzat.)
„Van már precedens arra, hogy a jog kalapácsával leverettünk egy illegálisan kihelyezett reklámhálót”
– mondta Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a bizottsági ülésen. A főváros összesen 14 ügyben indított hatósági eljárást. Kilenc esetben még folyamatban van, öt ügyben közigazgatási per indult, míg egy esetében már jogerős döntés született. A hatósági eljárások lebonyolítását jelentősen nehezíti, hogy a társasházak finoman szólva sem együttműködőek és nem akarják kiadni a reklámcéggel kötött szerződésüket, így csak hosszadalmas eljárás keretében deríthető ki, hogy mely gazdasági társasághoz tartoznak az adott reklámfelületek.
Nem véletlenül:
egy-egy frekventált helyen lévő épületre feszített reklámháló akár több millió forintos havi bevételt jelenthet a társasháznak.
A lakók többsége pedig inkább választja az alacsonyabb közös költséget, mint a zavartalan kilátást. (Kivételek persze akadnak, a lázongó lakók azután az önkormányzattól kérnek segítséget.)
Az eljárásokkal érintett épületek közül hat homlokzatáról már lekerült a reklámháló, kettőnél már a tartószerkezetet is elbontották. Az öt bírósági eljárásból két ügyben bírságot szabtak ki, mindkét esetben fellebbeztek. Közben öt, ilyen típusú hirdetések értékesítésével foglalkozó cég az Alkotmánybírósághoz fordult a fővárosi szigorítások miatt. A taláros testület idén júniusban döntött az ügyben, kimondva, hogy az önkormányzat nem lépett túl a hatáskörén. Az eljárásnak azonban nem volt tárgya az új szabályozási környezet. Az ötödik peres eljárásban viszont a bíróság rögzítette, hogy a közterület-használatra vonatkozó rendelkezések továbbra sem hagyhatóak figyelmen kívül.
A fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal viszont úgy értelmezi, hogy a szomszédjogokra vonatkozó törvény 2024-es módosításával és az új építészeti törvénnyel gyakorlatilag megszűnik a fővárosi önkormányzat hatósági kompetenciája homlokzati reklámügyekben. Erre hivatkozva már két törvényességi felhívást is küldtek a fővárosnak, amely azonban nem hajlandó módosítani a rendeletén.
Vitézy Dávid, a városfejlesztési bizottság elnöke szerint a kormány az ukrán veszélyhelyzetre hivatkozva oly mértékig engedi szabadon a közterületi reklámkihelyezést az egész országban, hogy nemcsak Bukarest fog rendezettebbnek tűnni Budapestnél, hanem Új-Delhi is. Mint mondja: „bárki, bárhol, bármilyen reklámot kitehet a saját ingatlanaira önkormányzati engedély nélkül”. „A választások közeledtével persze minden reklámfelület jól jön” – ismeri el a politikus, de szerinte ez egy olyan mértékű városrombolás, ami minden szempontból ellentétes a város gazdasági és turisztikai érdekeivel. Közben Bécsben, Varsóban és Prágában minden közterületi reklámot tiltó rendelkezések lépnek életbe.
Az a balkáni reklámkupleráj, ami a reptérről bevezető gyorsforgalmi út mentén van Budapesten elképzelhetetlen egy hozzánk hasonló történelmű országban”.
