Alig 33 millió forinttal több reklámbevételre számít az idén a működésképtelenség határán ingadozó BKV, mint tavaly. A 2025-ös évre készített üzleti tervben valamivel több mint egymilliárd forintot – 1,02 milliárdot – terveztek be a reklámfelületek bérbeadásából, míg 2024-ben 987 milliós bevételre tettek szert ebből.
Utóbbi egész szép eredmény volt, ha azt vesszük, hogy 2023-ban 784 millió forint folyt be ebből. Korábban még kevesebb: 2019-ben 601 millió, 2020-ban 592 millió, 2021-ben 580 millió, míg 2022-ben 614 millió forint bevétele származott a reklámfelületek értékesítéséből a BKV-nak. Ez csaknem annyi volt, mint a Demszky-korszakban, de már akkor is kevesellték. Az egyre szélesebb önkormányzati csődárnyékban pedig különösen kevésnek tűnik.
Mindezek után aligha véletlen, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester javaslatára a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén felkérte a főpolgármestert, hogy szeptemberre dolgozzon ki egy koncepciót a BKV reklámfelületeinek jelenleginél jövedelmezőbb hasznosítására. Az előterjesztésben Baranyi megjegyezte, hogy a budapesti tömegközlekedési járművek belső és külső felületei, a balusztrádok (a mozgólépcsők melletti), a padló, valamint egyéb felületek jelentős reklámértékkel bírnak, de a főváros, illetve közlekedési cége korlátozottan részesül csak a hasznosítás profitjából, mivel a több milliárdos nagyságrendű üzleti tevékenységet különböző magáncégek - a JCDecaux Hungary Zrt., a Peron Reklám Kft., a Publimont Kft., a Promix Zrt. és a Metró Reklám Kft. – fölözik le különféle szerződésekkel.
Kemény fába vágta a fejszéjét Baranyi Krisztina. Az elmúlt évtizedek egyre súlyosabb pénzügyi helyzete, az egymást váltó főpolgármesterek sem tudták rábírni a BKV-t arra, hogy nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Arra pedig végképp nem készült terv, hogy a reklámfelületek hasznosítását saját kézbe vegyék.
A BKV reklámfelületeit – mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalát, valamint a vállalat ingatlanjain, közterületein kialakított plakáthelyeket, összességében több mint 12 ezer négyzetmétert – lassan negyedszázadossá érő megállapodás alapján hasznosítják. A járművek külső és belső felületeit, óriásplakát helyeket, city lightokat (üveglap mögött megvilágított hirdetési felület), az állomások kisebb méretű plakáthelyeit és a telephelyek reklámfelületeinek értékesítését az egyetlen alkalmazottal működő Peron Reklám Kft. végzi. Kivételt képeznek ez alól a metrókocsik, mivel azok teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja. A hármas metró perében elhangzott, hogy az oroszok által újragyártott kocsikban a reklámfelületek mérete csökkent, így a Promix ebből származó bevétele is visszaesett. Ezt – meglepő kivételként - az orosz Metrowagonmash is elismerte. (Az utcai utasvárók reklámberendezései nem tartoznak a BKV-hoz, az javarészt a JCDecaux Hungary Zrt. vadászterülete.)
A Peron Kft-vel 1999-ben éppen akkor sikerült nyélbe ütni az reklámfelület hasznosítási üzletet, amikor az Esma Spanyol-Magyar Kft. megvette az addig a BKV kizárólagos tulajdonában álló Peron Reklám többségi üzletrészét. Az Esmát azután felvásárolta Garancsi István egyik érdekeltsége. Az Esma 2012-ben kiszállt a cégből. De bevásárolta magát a közterületi reklámpiacon jelentős szereplőnek számító JCDecaux Hungary Zrt. és a 2019-es önkormányzati választás évében a Publimont is, amely akkorra Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárostól Mészáros Lőrinc birodalmába sorolódott át, jelenleg a szintén a nemzet gázszerelőjének hatókörébe tartozó Prime magántőkealapok egyike birtokolja. De ott van a tulajdonosok között a Hajdú Vagyonkezelő Kft. is, amelynek vezetője a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval korábban média tanácsadásra szerződött Páva Zoltán, végső tulajdonosa pedig a rejtélyes német EMI Investment GmbH.
A BKV számára nem túl jövedelmező szerződést 2007-ben megpróbálták újratárgyalni, de nem sikerült. Az MVM egykori – azóta jogerősen elítélt – vezérigazgatója, Kocsis István rövid BKV vezérigazgatói kitérője alatt a korábbi határozott idejű szerződést határozatlan idejűre módosította, nem sokkal azután, hogy Tarlós István vezette közgyűlésben az ellenzéknek sikerült kierőszakolni a tendert, amit azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elmeszelt. 2016-ban ismét nekifutottak, egyetlen pályázóként a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium évi 1,7 milliárd forintos bevételt ígért, de Tarlósék előbb érvénytelennek nyilvánították a Publimont Kft. Hungaroplakát Kft.-n keresztül tett ajánlatát alkalmatlanság miatt, de eredményt nem hirdettek. Az újonnan érkező Karácsony Gergely vezette főváros se kapkodott a döntéssel, a franciák végül visszavonták az ajánlatukat. Az eljárást eredménytelennek nyilvánították. Még azon a nyáron új közbeszerzési eljárás indult, de nem sokkal később visszavonták, mondván „szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése.” Azóta se hirdették meg. Baranyi Krisztina most máshonnan közelít: új tender helyett az egész BKV-reklámbizniszt házon belülre terelné vissza.
A „nagymester” melléküzlete
Nem a BKV felületeinek hasznosítása az első reklámbiznisz, amelyben Baranyi Krisztina szembe megy a jelenlegi városvezetéssel. Ferencváros független polgármestere két évvel ezelőtt azt követelte, hogy nyilvánítsák eredménytelennek a közúti lámpaoszlopok reklámcélú haszonbérletbe adását célzó pályázatot. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladatra csak egy-egy pályázó jelentkezett, miközben Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiről van szó, másrészt problémásnak találta a jelentkező két céget is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelynek vezetőit számlagyár működtetésével vádoltak meg. Az ellenzéki politikus problémásnak találta a cég tulajdonosi körét, valamint a cég szerepvállalását a BKV informatikai rendszerének működtetésében. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.” Ebbe az informatikai szerződésbe bukott bele néhány hete Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, miután a 444.hu több fotót is közölt, amelyen együtt mulatott a SYS IT számlagyár működtetésével és korrupcióval vádolt vezetőjével, a „nagymesterként” emlegetett F. Zsolttal.
A Fővárosi Közgyűlés annak idején nem támogatta a pályázat utáni szerződéskötést, Karácsony Gergely főpolgármester azonban saját hatáskörben eljárva érvényesnek nyilvánította a pályázatot. Az első részt az ESMA Reklám Zrt., a második részt a SYS IT Network Zrt. vezette konzorcium nyerte. A városvezetés azzal indokolta a lépést, hogy a plakáthelyek darabjáért mintegy 130 forinttal többet kap a főváros, mint korábban, másrészt Garancsi birtokolta ESMA ezután nem helyezhet ki politikai hirdetéseket az elefántfülekre. Azt is hozzátették, hogy a pályázat érvénytelensége esetén az ESMA-val kötött korább, évi alig 60 milliót hozó szerződés maradt volna érvényben a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet okán.
Budapesten összesen 44 139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. A cégnek tavaly 224 millió forint bevétele származott ebből, az idén 182 milliót terveztek be az üzleti tervbe, miközben iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is származhatna a lámpaoszlopok hasznosításból. - Sz. A.
Mészárosnak jutottak a hirdetőoszlopok
A fővárosi önkormányzat keveset profitál a hirdetőoszlopok és az utcabútorok felületeinek bérbeadásából is. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és a JCDecaux Hungary Zrt. A felcsúti milliárdos azután szerezte meg a fővárosi hirdetőoszlopok hasznosítási jogát 2031-ig birtokló Mahir Cityposter Kft-t, hogy a főváros a G-nap után szerződést bontott a céggel, mondván „jó erkölcsbe ütköző” a 2006-ban éppen a Fidesz által erőltetett szerződés a 761 hirdetőoszlop 25 éven keresztül való üzemeltetéséről. Simicska Lajos ugyan megnyerte az emiatt indított pert, azután mégis „átadta” a céget Mészáros Lőrinc körének.
Az egykor Intermédia Kft., ma JCDecaux néven futó, többségében francia cég az utasvárókat kapta meg 25 éves hasznosításra. Éppen akkor, amikor az Intermédia vezetőségében Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor András ült. A cégek alig néhány tízmilliót fizetnek a fővárosnak évente. Néhány éve közérdekű adat igényléssel próbáltuk kikérni az adatokat, de a főváros közölte, nincs külön nyilvántartása arról, hogy cégeinél mennyi reklámbevétel keletkezik.
