Navracsics Tibor;önkormányzatok;diszkrimináció;romaellenesség;önazonossági törvény;

Navracsics Tibor visszautasítja, hogy romaellenes lenne az önazonossági törvény

Elvileg nem lehet diszkriminálni, ám egyes esetekben a gyakorlat mást mutat. 

Nem állja meg a helyét az a kritika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint, hogy az általa beterjesztett önazonossági törvény hátrányosan érintené a roma közösségeket.

Navracsics Tibor az ATV Heti Napló című műsorában visszautasította azt az állítást, hogy a jogszabály romaellenes lenne, és hangsúlyozta: a törvény szövege tartalmazza a diszkrimináció tilalmát, és senki sem tud példát mutatni arra, hogy az új rendelkezések miatt romákat hátrány ért volna a származásuk miatt. 

Arra a felvetésre – derül ki a Telex szemléjéből –, hogy Taktaharkányban középfokú végzettséghez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímlétesítést, Navracsics Tibor úgy fogalmazott, hogy ez erősen diszkriminatívnak tűnik, mert az Alaptörvény tiltja a végzettség szerinti megkülönböztetést is. Hozzátette: amennyiben egy önkormányzat a törvény alapján olyan rendeletet alkot, amely jogsértő módon diszkriminál, azt a kijelölt hatóságoknál meg lehet támadni. Példaként említette, hogy saját választókerületében is előfordult olyan eset, amikor elhunyt idősek házait külföldi – holland vagy német – állampolgárok vásárolták meg, akik később csak ritkán jelentek meg a településen, így az ingatlanok kihasználatlanok maradtak, miközben helyi fiatalok nem jutottak lakhatáshoz.

A miniszter cáfolta azt is, hogy a jogszabály hatására egyes települések ingatlanjai értéktelenné válhatnának.

Az új, a települések önazonosságát szabályozó törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározott feltételekhez kössék a beköltözést. Több helyhatóság is élt a jogszabály adta lehetőséggel: Taktaharkányban középfokú végzettséghez kötötték az ingatlanvásárlást és a lakcímlétesítést.

Kiskunhalason a polgármester vetette fel, hogy a büntetett előéletű személyek kizárását is szabályozzák, Mezőkeresztesen pedig időközben visszavontak egy rendeletet, miután a megyei kormányhivatal felülvizsgálata nem találta azt megfelelőnek.

A jogszabályt több oldalról is kritika érte: szakmai szereplők és helyi lakosok is úgy vélik, hogy az intézkedések a roma közösségek kizárására irányulhatnak.

A 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben tavalyelőtt. Ez a 27 EU-tagország rangsorában a 21. helyre volt elég – vette észre a Népszava.