Az önazonossági törvénnyel tartaná távol Kiskunhalas polgármestere a büntetett előéletűeket a várostól

„A helyi önazonossági törvény alapján felkérem jegyző asszonyt egy olyan rendelet megalkotására, amely alapján büntetett előéletű emberek nem vásárolhatnak ingatlant és nem is létesíthetnek lakcímet Kiskunhalason” – közölte a város fideszes polgármestere, Fülöp Róbert a Facebook-oldalán. A most a 444 által észrevett, még szombaton közzétett bejegyzésben a városvezető a lakosokat is megkérdezte, mit szólnak a tervhez.

Amennyiben a törvény lehetővé teszi – hangsúlyozta Fülöp Róbert –, akkor azt fogja javasolni a képviselő-testületnek, hogy egy olyan rendeletet fogadjanak el, mellyel Kiskunhalas határain kívül tudják tartani azokat, „akik korábban már bizonyították, hogy nem tudnak közösségben élni”. Szerinte ugyanis az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy a városban garázdálkodó gazfickók túlnyomó többsége nem halasi.

A nyár elején fogadta el az országgyűlés, és júliusban már hatályba is lépett a jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a településekre. Mint azt a benyújtó Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban nyilatkozta, a törvény „azt fogja szolgálni, hogy ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására”. A „betelepülési törvénynek” is nevezett jogszabály értelmében a települések helyi rendelet alapján elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatják a beköltözést.

A Mezőkövesd mellett fekvő, bő 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata egyébként még a törvény július 1-jei hatályba lépése előtt, június 27-én, július 1-jei hatállyal megalkotta a maga rendeletét. A dokumentum összefoglalója szerint annak célja a borsodi város helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát. Ennek megvalósítása érdekében a betelepüléshez kötelező feltételként dologi jogvédelmi eszközként bevezeti az elővásárlási jog gyakorlását, amelyről az önkormányzat egyedi eljárásban dönt, hatáskörét pedig a pénzügyi és gazdasági bizottságra ruházza át. Lapunknak Mezőkeresztes polgármestere azt mondta: hagyni kell néhány hónapot arra, hogy a település a gyakorlatban is bebizonyíthassa, pozitívak a szándékai és továbbra is a város fejlődését tartja szem előtt. A kisvárosban készült riportunk ezen a linken található.

A lapunknak készült Publicus-kutatásból nemrég az derült ki: a legtöbb ember úgy véli, az önkormányzatok az egyébként is sérülékeny, nehéz helyzetben lévő emberek ellen fogják fordítani ezt a fegyvert. A 13 lehetőség közül a legtöbben (51 százaléknyi „igen” vagy „inkább igen” válasszal) a menekültek távoltartását valószínűsítik, de közel ugyanennyi „szavazatot” (50 százalék) kaptak a romák is. Az arab országból érkezők és afrikaiak 48 százaléknyi szavazatot kaptak, és 46 százaléknyian jelölték meg az ukránokat. A válaszolók 44 százaléka szerint az önkormányzatok az ázsiaiakat, 39 százalék szerint a vendégmunkásokat, 38 százalék szerint pedig általánosságban a külföldieket fogják távol tartani a törvény adta lehetőséggel, az emberek kicsit kevesebb mint egyharmada pedig azt gondolja, hogy a szegényeket szorítanák ki.