Egyetlen előnyt sem sikerült találni a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, amellyel megtámogathatták volna a helyi önazonosság védelméről szóló törvényhez készült, társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendeletet. Holott a hatásvizsgálati lap tanúsága szerint 2025. június 20-tól egészen az év végéig terjedő időszakra tekintettel vizsgálódtak. Az indoklásban mindenesetre azt írják, hogy a törvény rendelkezéseinek „hatékony végrehajtása érdekében” vált szükségessé a „hathatós önkormányzati jogérvényesítést elősegítő” végrehajtási rendelet.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány abban segítené az önkormányzatokat, hogy „a helyi közösségük szempontjából alapvető fontosságú helyi közügyekre összpontosíthassanak”. Nem egészen egyértelmű, hogy a „betelepülők” ingatlanvásárlásának akadályozása mennyiben segíti a helyi ügyekre való fókuszálásban. Navracsics Tibor miniszter szerint a jogszabály arra ad lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy az alkotmányos rendnek megfelelően akadályozhassák az odaköltözést, ha a település már nem tud több lakost befogadni. A közösségek így hatékonyabban védhetik meg életformájukat, mert Navracsics szerint vannak települések, amelyek bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. A miniszter úgy vélte, hogy 300-400 települést érint a budapesti agglomerációban, illetve a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén.
Mezőkeresztes egyik csoportba se tartozik igazán, mégis sietett megalkotni saját önazonossági rendeletét.
A cél a hagyomány és kultúraőrzésen túl a „betelepülés szabályozása”, mert így biztosítható a közösség kohéziója és fenntartható az identitása. Elővásárlási joga csak az önkormányzatnak van. Akkor élnének vele, ha ezzel visszaszorítható a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás és növelhető a város népességmegtartó képességének növelése. Utóbbi valóban fontos lehet, hiszen a 3,5 ezer lakosú település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát. Az elővásárlási jog gyakorlásáról egyedi eljárásban döntenek.
Más település eddig nem követte a példájukat.
Navracsics becslése alapján a probléma a települések 9-12 százalékát érintheti, ráadásul ők sem feltétlenül tartják jó ötletnek a helyi ingatlanok árát várhatóan leverő korlátozás bevezetését. A végrehajtási rendelet szerint az adásvételi szerződést a vevőnek be kell nyújtani a helyi jegyzőhöz, aki nyolc napon belül köteles az okiratot a személyes adatoktól megtisztítva közszemlére tenni, hogy a településen élők élhessenek elővásárlási jogukkal. A hirdetménynek tartalmaznia kell a lényegi adatokat: az ingatlan típusát és funkcióját, helyrajzi számát, a vételárat, a tulajdoni arányokat. Egy kis faluban név nélkül is mindenki tudni fogja ki árulja a házát.
A vevőnek igazolnia kell, hogy mentességet élvez, amire külön formanyomtatványt gyártottak. Mentességet az élvez például az, aki az adott településen született, vagy lakott már ott, esetleg ott kapott munkát az önkormányzatnál vagy egy állami cégnél. Magánvállalkozás nem számít.
A társadalmi mobilizációt, ami egyébként sem túl magas nálunk, erősen visszaránthatja az új jogszabály, miközben a már túlcsorduló települések problémáin nem segít, hiszen a közműellátás például nem lesz ettől jobb, bölcsődei és óvodai hely se lesz több.
Benyújtották a törvényjavaslatot, így korlátozhatnák az önkormányzatok a beköltözéstA törvény igazi politikai termék, része a választási osztogatásnak, csak éppen nem pénzt, hanem jogot ad a kormánypárt még megmaradt szavazóbázisát jelentő kisebb vidéki településeknek. A Publicus lapunknak készített kutatása szerint elsősorban a menekültek, romák, ukránok és más külföldiek lehetnek a célpontjai az „önazonossági” törvénynek. A többség úgy véli, hogy az önkormányzatok az egyébként is sérülékeny, nehéz helyzetben lévő emberek ellen használják majd. A jogszabály támogatóinak többsége a Fidesz szavazók közül kerül ki.
„A kormányrendelet tervezete nem ront, de nem is javít a júniusban elfogadott törvény teremtette lehetetlen helyzeten, csupán eljárási szabályokat tartalmaz” – válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd, aki szerint a lényeg az „alaptákolmányban” szerepel: a „tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével”. Ez szerinte teljesen értelmezhetetlen, hiszen felülírja azt a rendelkezést, miszerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
Megkérdeztük, nincs önkormányzat, amelyik korlátozni akarná a beköltözést az Orbán-kormány terve alapjánAz ügyvéd szerint „ezt az egész jogi abszurdumot szakmai megfontolások alapján nem lehet értelmezni”. Példaként említi, hogy a törvény szerint a települések rendeletet hozhatnak az ingatlanok adásvételére, a beköltözés korlátozására vonatkozóan, de ez nem kötelező. Ráadásul ezeket a jogvédelmi eszközöket az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell alkalmazni. Tehát például faji, vallási hovatartozásra hivatkozva senkinek nem lehet megtiltani az ingatlanszerzést.
Az ügyvéd felidézi az Emberi Jogok Európai Egyezményét első kiegészítő jegyzőkönyvét, amely rögzíti, hogy „senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik”. Igen nagy kérdés szerinte, hogy a településvédelmi törvény önmagában indokolja-e a lakóingatlannal való szabad rendelkezés korlátozását a köz érdekében. Az egyezményben az is szerepel, hogy „Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga”. Magyar György szerint az önazonossági törvény valószínűleg elbukna Strasbourgban.
