önkormányzatok;

Dr. Szemán Ákos Taktaharkány polgármestere

Taktaharkány bekeményít, középfokú szakképesítés és 50 ezer forint kell, ha valaki oda akar költözni

Eddig négy olyan településről tudni Magyarországon, amely az elmúlt hetekben rendeletet alkotott a helyi önazonosság védelméről, s különböző megkötéseket vezetett be annak érdekében, hogy szabályozza a lakóépületek adásvételét.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két önkormányzat, a mezőkeresztesi és a taktaharkányi, Pest megyében az újlengyeli, míg Hevesben a pélyi élt a Magyar Közlönyben június 16-án megjelent, és július 1-jétől hatályos törvény kínálta lehetőséggel. Ez alapján előírhatnak elővásárlási jogot, betelepülési adófizetési kötelezettséget, illetve korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcím létesítését.

A fenti önkormányzatok más-más szabályokat rögzítettek annak érdekében, hogy megőrizzék hagyományaikat, s megvédjék „életformájukat a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben”. Ez utóbbi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkány minap született rendeletéből való. A fideszes Szemán Ákos polgármester vezette nagyközség nemcsak elővásárlási jogot kötött ki sorrendben az önkormányzat, a telekhatáros ingatlan tulajdonosa, illetve a helyiek részére, de azt is leszögezte: lakcím csak azzal a feltétellel létesíthető, hogy az itteni polgárok „társadalmi berendezkedésének, életmódjának fenntartásához szükséges legalább középfokú szakképesítéssel, így különösen egészségügyi, elektronikai és elektrotechnikai, élelmiszeripari, építőipari, épületgépészeti, fa- és bútoripari, gépészeti, oktatási, rendészeti és közszolgálati, szociális ágazatokba tartozó szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen” a betelepülni szándékozó. Feltételül szabták még 50 ezer forintos úgynevezett betelepülési hozzájárulás megfizetését is.

A Heves megyei Pély ez utóbbi téren jóval szerényebbnek bizonyult: Törőcsik Mari és Koncz Zsuzsa szülőfaluja mindössze ötezer forintot kér ilyen címszóval, ugyanakkor náluk nem létesíthet lakcímet az, aki a kérelem benyújtását megelőző 2 évben nem rendelkezett legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal. Hasonlót a Pest megyei Újlengyel is kikötött, ahol egyébként 20 ezer forint a betelepülési hozzájárulás. Pélyre ugyanakkor az sem költözhet, aki személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban, illetve bármilyen adótartozással rendelkezik. Kiskunhalas polgármestere nemrégiben a közösségi oldalán jelezte: hasonló rendelet megalkotása náluk is várható, így kívánják ugyanis a „város határain kívül tartani azokat, akik korábban már bizonyították, hogy nem tudnak közösségben élni” – érvelt a fideszes Fülöp Róbert. A helyi romák szerint ez a terv ellenük szól.

Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) társelnöke, a Baranya megyei Alsómocsolád polgármestere lapunknak úgy fogalmazott: e rendeleteknek a helyi önkormányzati sajátosságokat kell tükrözniük, ezért írnak elő különböző feltételeket az adott települések. Van, ahol az a fontos, hogy fizessenek valamennyi hozzájárulást a beköltözők, máshol azt nem szeretnék, hogy alacsony iskolai végzettségűek kerüljenek be a településre, s akad, ahol a munkaviszony meglétét írják elő. A törvény egy keretrendszert alkot, amin belül megvan a települések mozgástere. Amíg ezt a törvényt nem sérti a rendelet, addig az szabályos, nem kell mögöttes szándékokat belemagyarázni, mert annak sokszor semmi köze a valósághoz – fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő azért utazott Orbán Viktor szerint édesapja nem működő gazdaságához, hogy cáfoljon a miniszterelnök kijelentését, miszerint vidéken nincs is kerítés, meg zebrákat takaró homokkupac.