Saját rendeletben szabályozza a települési önazonosság védelmét a taktaharkányi önkormányzat. A jövőben csak úgy vehet valaki házat ebben a Borsod megyei nagyközségben, hogy azzal kapcsolatban a helyhatóság, vagy a szomszédok elővásárlási joggal élhetnek, illetve az illető betelepülési hozzájárulást fizet és igazolja a szakképzettségét – írja a Boon.
Az önkormányzati rendelet a jövő hónap végén lép hatályba. Szemán Ákos, a település fideszes polgármestere a lapnak arról beszélt: évente átlagosan tízes nagyságrendben vesznek vagy adnak el ingatlant Taktarharkányban, a képviselő-testület szerint szükséges megvizsgálni, komolyak-e a betelepülni akarók szándékai, s a község számára hasznos lesz-e, ha a közösség tagjaivá válnak.
„Három önazonosság-védelmi intézkedést építettünk be, amire módot ad a törvény. Az első a dologi jogvédelmi eszköz, nevezetesen az önkormányzat, illetve a szomszédok, falubeliek elővásárlási joga. (…) A másik két eszköz a személyi jogvédelmi eszköz: a lakcímbejelentés feltételhez kötése, illetve a betelepülési hozzájárulás” – mondta a polgármester. Szemán Ákos kifejtette:
„Aki nem tartozik a mentesség körébe, az szeretnénk, ha legalább valamilyen szakképzettséget igazolna. Fel is soroltuk, kiket, milyen képzettségűeket várunk szívesen. Sajnos fogynak községünkből a szakmunkások, a különféle hasznos végzettséggel rendelkező szakemberek. Pedagógusból például mára több a bejáró, mint a helyben élő. Jó lenne ilyen szakembereket fogadni.”
A település vezetője hozzátette: méltányosságot is biztosítanak, tehát indokolt esetben felmentést adhatnak a feltételek, azaz a korlátozás alól. Elmondása szerint legalább középfokú végzettségre lenne szükség, plusz 50 ezer forint betelepülési hozzájárulás megfizetésére a beköltözőknek.
A magyarok többsége szerint semmi szükség nem volt az önazonossági törvényre
Az emberek 63 százaléka szerint nem volt szükség a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” elfogadására – ez derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült reprezentatív, június végi felméréséből. A nyár elején fogadta el az országgyűlés, és júliusban már hatályba is lépett a jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a településekre.
Főként a fideszeseknek tetszik a kitiltósdi, de a magyarok többsége szerint semmi szükség nem volt az „önazonossági” törvényreMint azt a benyújtó Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban nyilatkozta, a törvény „azt fogja szolgálni, hogy ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására”. A „betelepülési törvénynek” is nevezett jogszabály értelmében a települések helyi rendelet alapján elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatják a beköltözést. Nemrég lapunknak nyilatkozott a Mezőkeresztes polgármestere, miután a Borsod megyei kisvárosban először vezették be az önazonosságáról szóló rendeletet.
„Nagy okosan nem írták bele a szövegbe, de ez a cigányok miatt van”Egy borsodi település Magyarországon elsőként alkotta meg saját „önazonossági” rendeletét