Egy borsodi település Magyarországon elsőként alkotta meg saját „önazonossági” rendeletét

A Mezőkövesd mellett fekvő, bő 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata még a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” július 1-jei hatályba lépése előtt, június 27-én, július 1-jei hatállyal megalkotta a maga rendeletét, amely elővásárlási jogot biztosít a városvezetésnek – szúrta ki a HVG. 

A lap szerint az önkormányzat képviselő-testülete „támogatja a helyben élők boldogulását, különös tekintettel azokra, akik a településhez kötődnek, itt élnek, dolgoznak vagy családi kapcsolatokkal bírnak”, a rendelet célja pedig „Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”.

Az elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét – írja a lap.

Az elővásárlási jog gyakorlásáról az önkormányzat minden esetben egyedi eljárásban dönt, ezen hatáskörét a képviselő-testület a pénzügyi és gazdasági bizottságra ruházta át. A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant. A célok között többek közt a lakhatási programok indítása és a spekulatív lakásvásárlás visszaszorítása is szerepel, annak ellenére, hogy a teleülés lélekszáma egyébként csökken. 

A magyarok többsége szerint semmi szükség nem volt a törvényre

Az emberek 63 százaléka szerint nem volt szükség a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” elfogadására – ez derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült reprezentatív, június végi felméréséből. A nyár elején fogadta el az országgyűlés, és júliusban már hatályba is lépett a jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a településekre. 

Mint azt a benyújtó Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban nyilatkozta, a törvény „azt fogja szolgálni, hogy ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására”. A „betelepülési törvénynek” is nevezett jogszabály értelmében a települések helyi rendelet alapján elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatják a beköltözést.