Kövér László kínai kollégájának dicsérte a keleti nyitás sikerét, és mélyreható eszmecserét folytattak a két törvényhozás együttműködéséről

Magyarország számára a keleti nyitás politikájának sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása –  mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután pénteken a Parlamentben együttműködési megállapodást írt alá az Országgyűlés Hivatala és a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának Hivatala. A házelnök, kollégájával, Csao Lö-csivel az állandó bizottság elnökével nyilatkozatban erősítették meg szándékaikat, hogy kormányaik még szorosabbra fűzzék a kétoldalú együttműködést. 

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy Csao Lö-csi megtekinti a Belgrád-Budapest gyorsvasút beruházást is. Majd kijelentette, hogy ez a beruházás egyfajta szimbóluma annak az együttműködésnek, ami a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája és a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út politikája találkozásából fakad. Kövér László szerint Kína Magyarország számára az Európai Unión kívül az első számú kereskedelmi partner, kiemelte a nagy zöldmezős beruházásokat, például a BYD-fejlesztést.

Kövér László azt szeretné, hogy a kínai-magyar kapcsolatrendszer egyfajta példaként, mintául szolgáljon az Európai Unió és Kína kapcsolatrendszerének építésében is. Dicsérte a szédületes kínai fejlődést, amely szerinte az emberek életminőségének javulásában is tapasztalható. – Kína a növekvő súlyát egy olyan világpolitikai berendezkedés kialakításának érdekében próbálja meg latba vetni, amely a magyar érdekeknek is megfelel – fejtegette Kövér László.

Csao Lö-csi kifejtette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök stratégiai irányítása alatt, a kínai-magyar kapcsolat a legjobb időszakát éli. Arról is beszélt, hogy Kövér Lászlóval többek között a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről valamint a törvényhozó testületek együttműködéséről is mélyreható eszmecserét folytattak. – A két fél kész arra, hogy a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, valamint a digitális gazdaság területén is tovább bővítse az együttműködést – közölte Csao Lö-csi.

A tárgyalásokon a kínai emberi jogokról az állami hírügynökség tudósítása alapján nem esett szó, mint ahogy a magyar állam által tavaly felvett egymilliárd eurós kínai hitelről sem, amelynek ügyében tavasszal jogerősen pert nyert a DK az Államadósság Kezelő Központtal szemben, így annak ki kell adnia az ország jelentős eladósításának összes részletét.

Lapunk számos cikke szólt arról is, hogy a keleti nyitás története meglehetősen távol áll a sikertől, az akkumulátorgyárak körüli botrányokról, ha csak nem számítjuk ide, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén májusban sikeres tárgyalásokat folytatott Budapesten a Kínai Kommunista Párt titkárával. Tavaly novembereben ismertettük a Publicus azon felmérését is, amely szerint a magyar emberek 55 százaléka nem ért egyet az Orbán-kormány keleti nyitási politikájával.