Miért a tábor formát választották? A Fidesznek köszönhetően ez a bejáratott és sikeres közösségszervező módszer Erdélyben?
A közösségi táborok a közösségformálás eszközei. Az ezeken való részvétel és a párbeszéd demokratikus civil gyakorlat, nem pedig politikai termék vagy pártok propagandaeszköze. Tehát az, hogy egy táborban összegyűlnek emberek, és felszabadultan beszélgetnek, az nem a Fidesz kitalációja, hanem szakmai történet, egyben egy hagyomány. A Fidesz csak rászervezett erre a létező hagyományra. Sok-sok millió közpénzért évekig tartó propagandával, és gyakran hazugságokkal, fasisztoid kijelentésekkel is terhelve az Erdélyben résztvevőket. Részünkről tudatos választás volt, válasz arra a megosztottságra, amiben élünk.
Mi a cél?
Mindenekelőtt tisztáznám, hogy ez nem egy kampányrendezvény, nem egy fesztivál, nem egy párt vagy szervezet erődemonstrációja, ahogyan azt megszokhattuk, hanem egy olyan rendezvény, ahol a nyitott párbeszédé, a valódi beszélgetéseké a főszerep, ahogy ezt a tábor neve is sugallja. Itt olyan témák kerülnek terítékre, amelyekről évek óta nem lehetett érdemben hallani sem a magyar, sem az erdélyi közéletben. Ezeket Tusványos rendre ignorálta, csak látszat beszélgetések folytak, folynak ott ezek kapcsán. A „fapados” táborunkban olyan témákat helyezünk előtérbe, amelyekről jó ideje nem folyik nyilvános tényleges párbeszéd – mint például a környezetvédelem, a magyar kulturális viszonyok, a román-magyar párbeszéd, a sajtószabadság, a roma integráció, politikai pluralizmus, szegénység vagy társadalmi kirekesztés.
A magyar állam ma papíron létezik, de facto működésképtelenné vált – Orbán Viktornak üzent Magyar Péter SzékesfehérváronOrbán Viktor próbálta megrengetni az eget, de nem jött össze – Percről percre a 2025-ös tusnádfürdői beszédrőlDe hát tényleg fapadosnak tűnik ez a rendezvény…
Szerény körülmények között tartjuk a Párbeszéd Tábort. Itt nincs giccses díszlet, se kordonos világ. Összességében 23-24 önkéntes dolgozik a szervezésben, közpénzt nem költünk rá, mindenki a saját energiáját, erejét és saját pénzét teszi bele. A szervezők sem bérért dolgoznak, mindenki a saját költségén jön, a meghívott előadók sem kapnak tiszteletdíjat. Nekünk arra kell pénzt gyűjtenünk, hogy az infrastruktúra használatát – áram, víz, sátorhely, büfé, biztonsági szolgálat, tehát azokat a dolgokat, ami nélkül nem lehet egy ilyen rendezvényt megszervezni - ki tudjuk fizetni. Egyébként meglepő módon egy marosvásárhelyi cég már be is jelentkezett, nem nagy összeggel, de a kezdeti nehézségek leküzdéséhez nagyon szép gesztusként, amit nagyon köszönünk. Itt nem harcosokat toborzunk, hanem a gondolkodó, aktív állampolgárokat szeretnénk megerősíteni abban, hogy van értelme kérdezni, vitázni, elmondani a véleményünket. Nem sorolom az előadókat, a Facebook oldalunkon bárki elolvashatja a névsort, láthatja milyen nagyszerű, ismert emberek vállalták a szereplést. A teljesség igénye nélkül: Romániából például előadóként jelen lesz Smaranda Enache, Markó Béla, Gáspárik Attila és nagyon sok szakértő, Magyarországról Kéri László, Lakner Zoltán. De említeném azokat a fiatal környezetvédőket is, akik beálltak mögénk, és eljönnek ebbe a táborba.
Magyar Péter részvételét csak kedden jelentették be. Kezdetben úgy tűnt, hogy ő nem vesz részt. Miért volt ez a bizonytalanság?
Magyar Pétert akkor hívtuk meg, amikor Tusványosra nem hívták el. Ő azonnal igent mondott. Mi minden nap egy-egy újabb előadó részvételét jelentjük be. Bár Magyar Péter részvétele számunkra nagyon fontos, azért jelentettük be szándékosan csak miután minden meghívottunk visszaigazolt részvételét, hogy Erdélyben ne azért jöjjenek el a táborba, mert ő ott lesz. Párbeszédtábort szervezünk, nem rockkoncertet, ahová azért mennek el az emberek, mert ott van a rocksztár.
„Két év múlva pontosan ugyanúgy fogjuk utálni Magyar Pétert, mint most Orbán Viktort”Mekkora az érdeklődés a tábor iránt?
Meglepetésemre nagyon sok magyarországi és erdélyi jelentkezőnk van. Én kezdetben kissé szkeptikus voltam, de kiderült, hogy nagyon-nagyon sok embert érdekel az őszinte párbeszéd akár társadalmi, akár politikai, akár környezetvédelmi kérdésekben. Azt kérdezte, mi a célunk. Hát az, hogy az évek óta elfojtott vagy lesöpört társadalmi problémákat végre valódi emberek saját tapasztalataik alapján beszélhessék meg egymással. Nem előre eldöntött igazságokat puffogtatunk, nincs kötelezően elfogadandó nézőpont.
Próbálták-e akadályozni önöket szervezésben? Érte-e támadás emiatt?
Hogy akadályoznak-e? Természetesen semmilyen sajtófelületet nem fogunk erre kapni. Egyedüli erdélyi magyar sajtóként a Transtelex jelezte a részvételét és a párbeszédre való nyitottságát. Ezen kívül egyetlen megkeresést sem kaptam Erdélyből, senki nem volt kíváncsi, hogy mit is akarunk. Igen, ez akadályozás. De gyorsan hozzátenném, hogy az érem másik oldalát is megtapasztaltuk. Sok helyszínt bejártunk, amíg végre ezt megtaláltuk, és innen is köszönet és hála azoknak a fiataloknak, akik befogadtak a táborhelyükre. És én ezt nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy fesztiválterületet önerőből működtető társaság azonnal azt mondta, hogy egy ilyen rendezvényre, ahol a párbeszéd és az egymás meghallgatása kerül középpontba, szívesen befogadnak minket.

Tulajdonképpen ki ennek a tábornak a szervezője? A Facebook-oldalukon az van feltüntetve, hogy a Közösségi Párbeszéd rendezvényszervező, kulturális központ. Létezik ilyen vagy csak egy ad hoc kezdeményezésről van szó egy szabadegyetem-tábor erejéig?
A Facebookon ugyebár be kell jelölni valamilyen profilt, és mi mertünk nagyot álmodni. Természetesen jelen pillanatban ez nem egy központ, de terveink szerint nem is korlátozódik egy táborra. Folyamatban gondolkodunk, nyitott közösséget építünk, ahol mindenki helyet találhat, aki hisz a változásban, a közös gondolkodásban, az őszinte párbeszéd erejében, bárhonnan is érkezik a világból. Mert fognak jönni.
Ezt a remény vagy a tapasztalat?
Már jelentkeztek be Németországból és Svájcból is, a nyugati magyar diaszpórából többfelől vannak érdeklődők. A tervünk pedig az, hogy egész évben szervezünk programokat Erdélyben, a Kárpát-medencében, a diaszpórában és Magyarországon is az egymásra figyelés, egymás megértése, elfogadása, a közös gondolatok és problémák feltárása jegyében. Valóban elkezdtünk azon gondolkodni, hogy igenis eljuthatunk odáig, hogy létrehozzuk a nemzet közös házát és a nemzetek közös házát.
Ön hozta létre az első erdélyi Tisza Szigetet. Van második is?
Igen, van második is, sőt, harmadik is. Szeretnék azonban helyesbíteni. Rólunk mindig azt írják, hogy a kolozsvári Tisza Sziget. Nem. Mi az erdélyi Kossuth Tisza Sziget vagyunk, Kolozsváron alakultunk, és különböző városokból, megyékből vannak a tagjaink. A második sziget nemrég alakult, Ady Endre néven. A harmadik nevét még nem mondhatom, mert erre nincs felhatalmazásom, de hamarosan bejelentik azt is. A mi Tisza Szigetünkben a tagok létszáma jelen pillanatban 15 - 16, de van jelentkező legalább 32. A romániai magyar Tisza Sziget Facebook-oldalán vagyunk 966-on, de most egy picit leállítottuk a felvételt a Kossuth Tisza Szigetbe. Szabályzatunk szerint 50-nél többen nem lehetünk, utána már új Tisza Szigeteket kell alakítani, és én arra szeretnék ösztönözni, hogy minél több sziget alakuljon, nem muszáj hozzánk csatlakozni. Egyébként az alapszabály az, hogy öt ember már alapíthat szigetet, és hát nem kötelezvény, de ajánlatos, hogy 50 főnél azért ne duzzadjon nagyobbra, mert közösségszervezőként pontosan tudom, hogy 50 embert összefogni, 50 emberrel eseményeket szervezni is elég nagy feladat.
Az első erdélyi Tisza Sziget alapítója: Már sokszor megígérték nekem, hogy kinyírnak, lámpavasra lógatnakMegalakult az első erdélyi Tisza Sziget KolozsváronMájusban a 444-nek azt mondta, hogy tagjaik, szimpatizánsaik közül többeket megfenyegettek. Folytatódik a megfélemlítés?
Minden nap érnek atrocitások a közösségi médiában, jelen pillanatban is folyik egy eljárás Erdélyben, miután feljelentést tettünk a rendőrségen. Ezt majd a hatóságok intézik, én ezzel már nem is akarok foglalkozni. Megszokhatta már mindenki, hogy a Fidesz és a Harcosok Klubja így próbálja elintézni a dolgait.
Most már Erdélynek is van saját Harcosok Klubja, nemrég jelentették be, egy Fidesz országgyűlési képviselő és egy helyi, a polgári vonalhoz tartozó politikus hozták létre, egy székelyföldi újságíró az arca ennek a Transzilván néven futó kezdeményezésnek.
Szégyenteljes, hogy újra több milliót költenek propagandára, miután már több milliárdot tapsoltak el Erdélyben.
Az erdélyi magyar nyilvánosságban megfogalmazódott már korábban, hogy a Fidesz egyik legnagyobb „nemzetpolitikai” bűne az, hogy a magyar pártpolitikát exportálta Erdélybe, és leuralta a teljes területet. A Tisza-szigetek nem ugyanezt próbálják, csak pepitában?
A Fidesz Erdélyben is, akárcsak Magyarországon, a lojalitást, a függőséget, a megosztottságot és a hallgatást tervezte meg nagyon sok pénzzel, zsarolással, médiával. Egész lojalista hálózatokat hozott létre. Ilyen az erdélyi magyar közéletet leuraló propagandagépezet is, ami nagyon fontos ügye, de amiből hiányzik a valódi párbeszéd, a kritika, a szolidaritás és az értékelvűség. Ezt látjuk 15 éve. Én kicsit megbocsátó vagyok az erdélyiekkel szemben, amiért nem tudnak kilábalni az Orbán-imádatból. Ha 15 évig nyomják a fejedbe a propagandát, és semmi más tájékozási lehetőséged nincs, hiszen milliárdokból megvették a teljes médiát, akkor az egyszerű embernek nagyon nehéz eligazodni. A kérdését övön alulinak érzem, azért, mert a Tisza Szigetek, nemcsak Erdélyben, hanem mindenhol, nem pártközpontból irányítottak, hanem teljesen alulról szerveződő közösségek. Erdélyben sem a magyarországi pártpolitika begyűrűzése zajlik. Magyar Péter és a Tisza Párt részéről felénk egyetlen mondat nem hangzott el arról, hogy nekünk mit kéne csinálnunk. Sőt, értékelik, hogy nyitott vitákat szervezünk, valódi párbeszédet, hirdetjük a szolidaritást, az igazságkeresést, a felelősségvállalást. Nekünk nem a lojalitás a vezényszavunk.
Erdélyben Orbán Viktor életforma, az RMDSZ nem fog átállni csak úgy Magyar PéterhezAz erdélyi Tisza Sziget szervezkedés nem kapcsolatos a jövő évi magyarországi választással?
Jelen pillanatban ilyen irányultság bennem nincs az imént elmondottak miatt sem. Mi mindent megteszünk azért, hogy elmondjuk azt, hogy az orbáni propaganda szétzilálta a kárpát-medencei magyar közösséget, családokat, barátokat. A megosztás, a gyűlölet, a korrupció és a politikai cinizmus mára nemcsak a magyarországi, hanem az erdélyi magyarság mindennapjait is megmérgezi. A Fidesz uralmát a korrupció, a cinizmus, a közösségek szétverése tartja fenn. Ezt elhallgatni szerintem bűn, kimondani pedig kötelesség. Mi a tisztesség, az átláthatóság, a szolidaritás jegyében a valódi magyar nemzetközösség újraépítésén dolgozunk. Tehát nem azon, hogy bárkit arról győzzünk meg, hogy mi vagyunk a Number One, és aztán itten eljön a Kánaán. A végső döntés az emberek kezében van. Mi annyit vállaltunk, és annyit vállalhatok én személy szerint is a csapatommal együtt, hogy mindenhová elvisszük a valódi alternatívát, megmutatjuk, hogy lehet másként, lehet tisztességesen, lehet újra közösségként élni. És ha egyesek továbbra is a Fidesznek nevezett, Orbán Viktor által vezetett korrupt pártot akarják támogatni, szívük joga. De már látszik, hogy egyre többen vagyunk, és a Fidesz egyre fogy.
Optimista.
Igen, én nagyon bizakodó vagyok, sőt, 100 százalékos vagyok benne, hogy áprilistól itt változás lesz. Bárki bármit mond, ha Magyar Péter nincs, és nem szólítja meg az országot, a Kárpát-medencei magyarságot, akkor szerintem még mindig mély apátiában üldögélnénk. Egyébként úgy gondolom, ezt látszik igazolni Magyar Péter mostani országjárása is, hogy Magyarországnak legalább 70 százaléka változást akar.
Kéri László: Soha senkinek a kezébe nem lehet kontroll nélküli hatalmat adni, mert az kihozza belőle a legbestiálisabb vonásokatMiből következtet erre?
Én nem szavazókról beszélek. Az országjáráson, de más kisebb rendezvényeken is sokszor tizenéves gyerekek jönnek oda és köszönik meg, hogy a jövőjükért próbálunk tenni. Engem is állítanak meg gyerekek Erdély vagy Budapest utcáin, és azt mondják, hogy nagyon jó, amit teszünk azért, hogy ne egy olyan országban nőjenek fel, ahol a gyerekeknek kuss a nevük, és rettegniük kell attól, hogy az iskolában egy iskolaőr vágja őket fejbe, vagy arra kelljen figyelniük, hogy hol csap le rájuk egy pedofil tanár, vagy más nevelő.

Ön személyesen miért vágott bele ebbe az egészbe, és milyen reményekkel? Ismeri az erdélyi közhangulatot és a viszonyokat is. Pontosan tudja, hogy mekkora az Orbán Viktor és rezsimje iránti elköteleződés, azt is tudja, hogy szinte a teljes média mellette áll, az RMDSZ-től függ egy csomó ember egzisztenciája és az egyházak is - ami nagyon nagy erő Erdélyben - a NER-t támogatják. Ekkora erővel szemben mit tud tenni?
Nem vagyok egyedül. Tisza Sziget vagyunk, szabad emberek, a nyílt szavak, a felelősség és a remény közössége. A történelem pedig bizonyította, hogy minden rendszer, amely a hallgatásra, a lojalitásra, a konformizmusra és a félelemre épült, végül saját súlya alatt roskad össze. Részemről nem öncélú lázadás, ez egyáltalán nem politikai kaland számomra, hanem úgy fogalmaznám meg, hogy ez részemről felelősség és szolgálat. A felelősség azok iránt, akiknek nincs hangjuk, akiket elnémított, vagy kiszorított ez a rendszer. Szolgálat azokért az emberekért, akik még hisznek abban, hogy az igazság kimondható, hogy a közös ügyek közös döntést, valódi párbeszédet, tisztességet és bátorságot követelnek.
A jelzett összefonódások és egzisztenciális függőségek fényében tényleg úgy gondolja, hogy van esélyük a változtatásra Erdélyben pusztán önszerveződéssel és közösségi média erejével?
Én azt gondolom, hogy csak önszerveződéssel és alulról építkezve lehet változtatni, nem parancsra, nem hatalmi szóra. Abban önnek talán igaza van, hogy ez nehéz és rögös út, de hogyha mindenki naponta csupán egy mogyorófavesszőt tesz a küllők közé, ha minden nap csak egy homokszemcsét köpünk ki abból a homokból, amit ez az aljas rendszer betömött a szánkba, akkor már előbbre vagyunk. Nem mindig minden a pénz, és egyre többen látják azt, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Nyilván van az a generáció, akihez nem jut el csak a Duna TV és a helyi újság, azt nagyon nehéz meggyőzni, de az a feladatunk, hogy szépen, harag nélkül elmondjuk, hogy segítsetek a gyerekeiteknek, az unokáitoknak, mert hogyha Orbán Viktor marad hatalmon, akkor kifele megyünk Európából, nem lesz egyetemünk, nem lesz iskolánk, nem lesz egészségügyünk, nem lesz semmink, legfeljebb polgárháborúnk. De azon dolgozunk, hogy ne így legyen, mozgalmunk a változást hirdeti, a párbeszédet, az egymásra figyelést, és azt, hogy nincs bal, és nincs jobb, csak magyar.
Kátai István
A Sepsiszentgyörgyön született szabadúszó színész a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerzett színészdiplomát 1997-ben, majd 2010-ben jelentkezett a Budapesti Modern Üzleti Tudományok Főiskolája kulturális menedzsment szakára. Kétlaki életet él. 1997-2002 között a marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze volt, 2001-2010 között már a tatabányai Jászai Mari Színház virtuális társulatához is csatlakozik, miközben a Honvéd Kamaraszínház tagja, 2006-tól pedig művészeti vezetője is. 2013- tól szabadúszóként a Kolozsvári Állami Magyar Opera, a budapesti Radnóti Színház, a Budapesti Operett Színház, a Budapesti Bábszínház, a Komáromi Jókai Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Miskolci Nemzeti Színház vendégművésze. Kulturális menedzserként több jelentős projektben vett részt, a Tranzit Art egyesület alelnöke. Idén áprilisban ő kezdeményezte és hozta létre az első erdélyi Tisza Szigetet.