Lapunkat egy kétségbeesett szentendrei hölgy kereste meg. Egy négyemeletes társasház legfelső szintjén lakik, és a július 7-i óriási viharban annyira megsérült az épület lapos teteje, hogy az egész 4. emelet beázott. De nem akárhogy, a lakások gyakorlatilag lakhatatlanná váltak. Az egyik szomszédja, egy háromgyerekes család el is költözött átmenetileg, ő azonban nem tud hová menni. A saját lakásbiztosítása természetesen fedezi a helyreállítást úgy-ahogy, azonban amíg a tetőt nem javítják meg, felesleges lenne bármit is csinálni, hiszen a következő eső újra tönkretenne mindent. A társasház biztosítása azonban nem fedezi a tetőjavítás teljes költségét, a lakók pedig a vállukat vonogatják: nem az én lakásom ázott be, nem rám tartozik. A lakások egy része önkormányzati tulajdon, ezért a hölgy a szentendrei önkormányzatot is megkereste, de nem kapott érdemi választ.
Mivel hazánkban a lakásállomány átlagéletkora meghaladja az 50 évet, rengeteg az elavult, rettenetes állapotú épület.
A mintegy 4,4 millió lakásból csaknem 1,5 millió található társasházakban.
Az egykori tanácsi bérlakások nagy része a rendszerváltás után magántulajdonba került, azonban a boldog vevőkben nem tudatosult, hogy onnantól kezdve ők a felelősek nemcsak a saját lakásuk, hanem a társasház állapotáért is. Ha bármi tönkremegy, vagy a társasház kárt okoz valakinek, azért bizony a lakóközösség tartozik anyagi felelősséggel. Kajó Cecília jogászt kérdeztük arról, mit tehet az a lakó, aki ilyen helyzetbe került? „Röviden: a közös képviselővel kell beszélnie, minél hamarabb közgyűlést összehívni, ott szavazni, és ha nem szavazzák meg a javítást, bírósághoz fordulni” – foglalta össze a szakember, de részletesen is kifejtette az indokokat és a lehetőségeket.
Közel háromezer viharkárt számolt fel a katasztrófavédelem kedd hajnaligMint elmondta, a társasház fő döntéshozó szerve a tulajdonosi közgyűlés, a társasház biztosításáról is valamikor ott született döntés. A közös képviselőnek évente van beszámolási kötelezettsége, ennek általában olyan formában tesznek eleget, hogy beterjesztenek egy írásbeli beszámolót, amelyben leírják, hogy abban az évben milyen káreseményekre vették igénybe a társasházi biztosítást, és szükséges-e a biztosítási összegen változtatni jövőre. Erről is a közgyűlés szavaz.
Kajó Cecília tájékoztatott arról, hogy a társasházi törvény szerint a saját tulajdonú lakásában kis túlzással mindenki azt csinál, amit akar. Néhány kivétel létezik, amihez a közgyűlés hozzájárulása szükséges, de alapvetően a tulajdonosnak elég nagy a szabadsága. A lakás fenntartása a tulajdonos joga és kötelezettsége egyben, és az ott keletkezett károkat alapvetően a saját biztosítása fedezi. A tető viszont közös tulajdon – csakúgy, mint például a lift vagy a lépcsőház –, és az ilyen épületrészek fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. „Vagyis ha a ház olyan biztosítással rendelkezik, amelyből a tető megjavítása nem fedezhető teljes mértékben, akkor a javítási ajánlatban szereplő összeg fennmaradó részét a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni. Ehhez kérhetnek anyagi segítséget az önkormányzattól, szokott is lenni valamennyi forrás a költségvetésben minden évben, de ez a segítség jellemzően kamatmentes kölcsön” – részletezte a jogász. Hogy a tetőre érkezett javítási ajánlatban szereplő összeget hogyan és miből fedezzék, arról pedig egy rendkívüli közgyűlés dönthet. Sürgős esetben a közgyűlés összehívásának a feltételei megváltoznak, a meghívó kiküldésének időtartama is megrövidül a normál közgyűlésre vonatkozó szabályokhoz képest.
Jött a vihar, ment az áramA jogász elmondta azt is, hogy a lakók által fizetett közös költség gyakran tartalmaz egy úgynevezett felújítási alapot is, amiről szintén a közgyűlésen dönthetnek, hogy felhasználják-e például jelen esetben tetőjavításra. A felújítási alap egy olyan pénzügyi tartalék, amellyel a társasház tulajdonosai rendszeresen befizetett hozzájárulások révén a közös tulajdonban lévő részek karbantartására és felújítására használnak fel. Ezt közgyűlési döntéssel rövidebb időre le is szokták kötni, hogy kamatozzon. „A javítási költség kifizetéséről szóló döntéshez egyhangú határozat szükséges, tehát a közgyűlésen mindenkinek igennel kell szavaznia. Ha bármely okból nem születik egyhangú határozat, tehát nem szavazzák meg, hogy a tulajdoni hányadok szerinti befizetések történjenek a biztosítási összegen felül, hogy fizethető legyen a javítás, az érintett lakó bírósághoz fordulhat” – tette hozzá Kajó Cecília. Megjegyezte: az önkormányzat elsősorban a tulajdonában álló lakások tekintetében rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel, de attól, hogy egy vegyes tulajdoni hányadokkal rendelkező társasházban vannak lakásai, még semmi extra segítségnyújtást nem lehet tőle elvárni.
Eső után köpönyeg
„Jelenleg nincs olyan jogszabály, ami kötelezővé tenné a vagyonbiztosítás megkötését a társasházaknak, ennek ellenére a nagyobb részük, körülbelül 70 százalékuk rendelkezik biztosítással. Azt azonban nem tudni, hogy a szerződéses összegek mennyire fedezik a valós kárigényeket, itt is előfordulhat alulbiztosítottság” – mondta el lapunknak Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs vezetője. „Gyakori, hogy a lakók csak akkor vizsgálják át a biztosítási szerződést, amikor valamilyen kárkifizetésre kerül sor a társasház részéről. Ilyenkor értik meg, hogy közös a felelősség az okozott kárért. Ugyanis, ha a károkozás megtörtént, akkor is van felelős, ha a biztosító nem fizet. A közös képviselők egyébként általában valamelyik biztosító ügynökei, ezért nekik is érdekük, hogy legyen biztosítása a háznak. Azt látjuk, hogy az szokott problémát okozni, ha a lakók nem fizetik a közös költséget, így elfogynak a társasház forrásai, és mivel a közműszámlákat muszáj kifizetni, a biztosítás az első, amiről lemondanak.”
