elemzés;Hadházy Ákos;Tisza Párt;

Közellenséggé válhatnak azok az ellenzékiek, akik elindulnak a Tisza Párt ellen

Tóka Gábor politikatudós észszerű lépésnek tartja, hogy Magyar Péter alakulata mind a 106 választókerületben állít jelöltet, ahogyan azt is, hogy a jelöltek névsorát csak késő ősszel hozzák nyilvánosságra.

Kevés bizonyítékát láttuk a magyar választásokon annak, hogy az egyéni jelöltek személyes varázsa, képességei sokat számítanának, amikor a szavazók eldöntik, kire húzzák be az ikszet – állapította meg Tóka Gábor politikatudós, a Vox Populi választási kalauz szerzője.

Borítékolhatóan az a párt győz majd, amelyik az egyéni választókerületeket többségében képes nyerni. A Tisza Párt szombati kongresszusa után Magyar Péter hétfőn újra egyértelművé tette, hogy a parlamenti választáson mind a 106 egyéni körzetben önállóan fognak indulni. „Nem folytatunk semmilyen háttéregyeztetést, hanem dolgozunk tovább” – írta a közösségi oldalán a pártelnök. Egyúttal ismét bírálta az általa óellenzékinek nevezett „bukott, vagy éppen sikertelen” politikusokat.

Magyar Péter facebookos bejegyzése egyfajta válasz lehetett Hadházy Ákosnak. A független parlamenti képviselő előzőleg közölte ugyanis, hogy a tiszás jelölt mellett szívesen elindul(na) egy előválasztáson Zuglóban, ahol 2022-ben nyerni tudott.

Tavaly, a közmédia hírhamisításai ellen tartott Kunigunda utcai tüntetésen Magyar Péter és Hadházy Ákos is felszólalt – emlékeztetett Tóka Gábor. Ez erős jelzés volt, úgy tűnt, hogy a Tisza Párt kivételt tesz Hadházyval, és vele hajlandó együttműködni. Hadházy Ákos – jegyezte meg – tényleg rengeteg mindennel foglalkozik, népszerű ellenzéki politikus. Más tekintetben viszont nem mindenkinek tetszik, hogy öntörvényű, hajlamos fellázadni a „párt irányvonalával” szemben. Magyar Péterék számára feltehetően akkor lett vállalhatatlan, amikor nyilvánosan bírálta a Tisza Párt kommunikációjában fontos személyiségként megjelenő Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség volt parancsnokát.

Bár 2022-ben majdnem minden egyéni választókerületben ellenzéki jelölt győzött, Tóka Gábor kevés olyan politikust lát, aki erős politikai brandet tudott építeni. Hadházy Ákoson kívül a józsefvárosi Jámbor Andrást említette, aki azonban már bejelentette, hogy jövőre nem indul. Lehet, hogy akad még egy-két kivétel, de Tóka Gábor szerint a legtöbb helyen irreleváns a képviselő személyének kiléte. Ennek az se mond ellen, ha az illető korábban magabiztosan hozta a budapesti körzetét.

Példaként utalt arra, hogy a szocialista Kiss Péter halála miatt tartott újpesti időközi választáson 2014 végén simán győzött az MSZP-s Horváth Imre. 2018-ban a baloldal mégis a DK-s Varju Lászlót jelölte, míg Horváth Imre függetlenként indult. Varju megnyerte a választást, Horváth csupán nem egészen 2,5 százalékot kapott.

Bizonyos feltételeknek nyilván minden egyéni jelöltnek meg kell felelnie:

ne legyenek kirívóan botrányos ügyei, ne legyen műveletlen és modortalan, képes legyen összefüggően elmondani két értelmes mondatot, ne hasson nevetségesen abban a politikai szerepeben, amit szeretne betölteni. 

Ha az illető megfelel ezeknek a nem túl nehezen teljesíthető alapkövetelményeknek, akkor – állította a politikatudós – a választók nem fogják elutasítani. A legtöbb szavazó eleve úgy van vele, hogy a képviselők „csak gombnyomogatónak” kellenek a parlamentbe.

A II. kerületi Tordai Bence hétfőn a Facebook-oldalán idézte azt a felmérést, amit a megrendelésére készített a 21 Kutatóközpont. Az adatok arról tanúskodnak, hogy még a tiszás szavazóknak is csak kevesebb mint fele szeretné, ha mindenhol csak a Tisza Párt állítana jelöltet.

Tóka Gábor ezzel szemben beemelt még egy szempontot: a jelenlegi kampányfinanszírozási szabályok szerint egy párt, ha nem az összes körzetben indít saját jelöltet, elesik mintegy 100 millió forintos állami támogatástól. A választás előtti hetekben-hónapokban narancssárgába borul majd az internet, minden tele lesz fideszes hirdetésekkel és Fideszt támogató tartalmakkal, akár külföldi trollokkal, akikről soha nem fogjuk pontosan megtudni, kik küldték őket. A Tisza csak korlátozottan veheti fel a versenyt ezzel a dömpinggel, ezért mindennél fontosabb lesz a személyes kommunikáció. Ehhez viszont több tízezer aktivistára van szükség, akiket „mozgatni” kell.

Márpedig ez pénzbe, sok pénzbe kerül, a szűkös forrásokkal gazdálkodó Tisza nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen 100 millió forintot.

A 21 Kutatóközpont felmérésétől eltérően Tóka Gábor úgy véli, az ellenzéki közhangulat egyre inkább abba az irányba tolódik, hogy közellenséggé válhatnak azok, akik egyéniben elindulnak a Tiszával szemben. A nem tiszás ellenzéki politikusoknak most jószerével arról kell dönteniük, hogy a jövőben felhagynak a politizálással, vagy 2026-ban visszalépnek. A harmadik lehetőség az lenne, hogy nyernek a Tiszával szemben, de erre csak keveseknek lehet reményük. A választók jól megtanulták,

hogy „egységben az erő”, azaz akkor lehet legyőzni a Fideszt, ha egyetlen esélyes kihívó áll szemben a kormánypárti indulóval szemben.

Összességében Tóka Gábor észszerű lépésnek tartja, hogy a Tisza Párt mind a 106 választókerületben állít jelöltet, ahogyan azt is, hogy a jelöltek névsorát csak késő ősszel hozzák nyilvánosságra. A Fidesznek így kevesebb ideje lesz arra, hogy egyénekre szabott lejárató kampányt indítson velük szemben, a Tisza Pártnak pedig több ideje arra, hogy minél alaposabban ellenőrizze a jelölteket, különféle helyzetekben kipróbálja őket és ezzel csökkentse a politikai kockázatot.

A főváros ellenáll.