Idén Magyarország a világ 48. legversenyképesebb országa azon az összesen 69 gazdaságot vizsgáló listán, amelyet minden évben publikál a svájci székhelyi IMD World Competitiveness Center és amelyen egy év alatt hat helyezést javítottunk – ami nem elhanyagolható mértékben a versenytársak teljesítmény-csökkenésének köszönhető. Magyarország előtt Jordánia és Szlovénia áll, közvetlenül mögöttünk pedig Románia és Görögország, de jobban teljesítettünk idén a lengyel gazdaságnál is, amely egy év alatt 11 helyet rontva az 52. helyre esett vissza. Mindeközben Szlovákia a 63. lett, míg Csehország az előkelő 25. helyen végzett, miután egy év alatt négy helyezést is javított. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Csehország versenyképességben most megelőzte azt az Ausztriát (26. helyezés), amit a magyar (gazdaság)politikusok néhány éven belül akarnak utolérni.
A magyar gazdaság tehát egy év alatt hat helyezést javított fő mutatóiban, így került a 48. helyre, az elmúlt négy évben ennél szinte mindig jobb helyezést ért el Magyarország. A legjobb helyen 2022-ben szerepeltünk, akkor a 39. helyezést csíptük meg, ebben nagy szerepe lehetett Covid-zárás utáni gyors helyreállásnak, amit nagyban segített a kormányzat féktelen költekezése. A 2021-22-es nagy startból azonban 2022 után szinte semmi nem maradt, a magyar gazdaság képtelen volt a növekedésre, szinte mindenben lemaradt a régióban, a kormányzás minősége romlott, így három év alatt az 54. helyre zuhant vissza a mutatónk 2024-re. Innen fordított idén a magyar gazdaság.
Itt szétlopják az országot, szavakkal már képtelenség megfékezni a gazdasági elit tagjaitA részmutatókat tekintve jelentősen javult a kormányzati hatékonyság, itt öt helyett ugorva a 41. helyre került a magyar mutató. Az üzleti hatékonyság is 6 helyezést javított, de ez csak arra volt elegendő, hogy a lista legvégéről a 61. helyre kapaszkodjunk fel. A nemzetközi versenyképességi felmérésekben, így az IMD megítélése szerint is a magyar gazdaság versenyelőnye az elmúlt 20-25 évben az infrastrukturális ellátottságból ered: ez most sincs így, ezen a területen a 37. lett a magyar gazdaság. Bár ez számottevő javulás a tavalyi 41. helyezéshez képest, de nem éri el a 2022-es szintet, amikor a 36. helyen szerepeltünk.
Miközben az IMD listája bizonyos értemben kedvező képet fest, az Európai Bizottság minap kiadott országspecifikus ajánlása szerint a versenyképességi mutatókat nézve „Magyarország 2024-ben az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban. A szabályozási környezet rendkívül instabil, ami megnehezíti a hosszú távú üzleti tervezést. A nyilvánossággal és az érdekelt felekkel nem konzultálnak a fontos törvénytervezetekről, mivel azokat kormányjavaslat helyett gyakran egyéni képviselői indítványként nyújtják be a parlamentben, így e törvénytervezetek esetében nincs szükség nyilvános konzultáció lefolytatására. A kormány továbbra is széles körben alkalmazza a veszélyhelyzeti rendeleteket a törvények módosítására a „veszélyhelyzet” idején, amelyet az elmúlt öt évben különböző okokra hivatkozva folyamatosan meghosszabbítottak.
A régóta fennálló veszélyhelyzeti rendszer korlátozza a nyilvános konzultációt, és lehetővé teszi olyan hirtelen és gyakran jelentős szakpolitikai változások bevezetését, amelyek megzavarhatják a rendes üzleti működést.
A vállalatokkal szembeni egyenlő bánásmód hiánya korlátozza a versenyt. A piac szerkezete koncentrált, és egyes piacokon csak néhány vállalkozás versenyez egymással. Számos szolgáltatást olyan állami tulajdonú vagy magánvállalkozásokra bíznak, amelyek verseny nélkül működnek. A közbeszerzési eljárásokban a keretmegállapodások széles körű alkalmazása is korlátozza a versenyt azáltal, hogy bizonyos vállalkozásokat tartós szállítóként bebetonoz, és segíti őket abban, hogy erőfölényt szerezzenek a piacon. A kiskereskedelmi ágazat különösen instabil üzleti környezetben működik.”
Az Európai Bizottság szerint további probléma, hogy az állam üzleti tranzakciókban vesz részt, és nagyvállalatok támogatott finanszírozással történő felvásárlása vagy felvásárlásuk elősegítése révén magánszereplőket szorít ki a piacról.
Különböző állami beavatkozások révén – többnyire külföldi – tulajdonosokat vállalkozásuk eladására kényszerítettek, és ily módon állami vagy a kormányhoz kötődő „nemzeti bajnokok” létrehozását segítették elő. A magántőkealapok növekvő jelenléte új kihívásokat teremt. A gyenge üzleti környezet hozzájárult a versenyképesség romlásához és visszafogja a beruházásokat, és végső soron magasabb inflációhoz és lassú gazdasági fellendüléshez vezet” – olvasható az Európai Bizottság jelentésben.
Kormányzati korrupció, növekvő szegénység, gyenge oktatás és gazdasági teljesítmény – így látja az Európai Bizottság MagyarországotA Bizottság szerint Magyarország versenyképességi és innovációs potenciálját korlátozzák a hátrányos helyzetű és a szakképzésben részt vevő tanulók gyenge alapkészségei, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, valamint a veszélyeztetett csoportok korlátozott továbbképzése és átképzése. Az oktatás terén tapasztalható – különösen a romákat érintő – súlyos egyenlőtlenségek miatt a hátrányos helyzetű tanulók fele nem rendelkezik megfelelő alapkészségekkel. A szakképzésben való részvétel növekszik, a rendszer azonban még mindig nem kellően átjárható, és a szűkített általános tantervű hároméves szakképzési programok nem biztosítanak közvetlen hozzáférést a magasabb képesítési szintekhez vezető továbbtanulási lehetőségekhez – jegyzi meg az Európai Bizottság hivatalos dokumentuma.
Svájc, Szingapúr, Hong Kong az élen
Az IMD felmérésben az első tíz legversenyképesebb gazdaság közé nem fért be az USA, viszont négy uniós tagállam is ott szerepel az élbolyban. A listát nem mellesleg idén is Svájc vezeti, helyet cserélve Szingapúrral, amely a második helyre csúszott vissza. A harmadik helyre Hong Kong jött fel az idén. Az uniós országok közül, Dánia a 4., Írország a 7., Svédország a 8. és Hollandia a 10. helyre került. Az élbolyba került még az Arab Emirátusok (5.) Tajvan (6.) és Qatar, amely a 9. helyet szerezte meg. Az Arab-Öböl államai a világ egyik legversenyképesebb régiójává nőtték ki magukat. Az USA a 13., Kína a 16. helyre került, az előbbi egy, az utóbbi két helyet rontott az előző évi felméréshez képest. Az utolsó helyet Venezuela csípte meg. Az EU önállóan nem szerepel a felmérésben. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy Nyugat-Európa (vagyis nem a teljes EU, hanem annak fejlettebb része) Kelet-Ázsiával „kéz a kézben” vezet az általános versenyképességet nézve. A két régió a tanulmány szerint jó példa arra, hogy a hatékony kormányzás megalapozza a stabil versenyképességet. Eközben Kelet-Európa dicséretes teljesítményt mutat Litvániával (21.) és Csehországgal (25.) regionális vezetőként, ám Nyugat-Ázsia és Afrika sokkal szélesebb körű versenyképességi pozícióval rendelkezik a régiónknál – jegyzik meg.
