Itt szétlopják az országot, szavakkal már képtelenség megfékezni a gazdasági elit tagjait

A társadalmi elit kutatójaként mit lát, mi történik ma a Nemzeti Együttműködés Rendszerének politikai és gazdasági elitjében?

A társadalomkutató számára érdekes és izgalmas, amit a kormányzó elit háza táján látni. Az alaphelyzet szerint a kétharmados többséggel kormányzó politikai elit folyamatosan igyekszik jelentős dominanciáját még tovább növelni, kiterjeszteni. A Fidesz vezérkara a hatalom megtartása érdekében tovább bővítené befolyását, igyekszik lenyomni a politikai ellenfeleket, valamint a gazdasági és kulturális elitet. Csakhogy ami az elmúlt 15 évben sikeres volt, az most társadalmi ellenállásba ütközik, vagyis – ahogy a népnyelv mondja - a fagyi visszanyal, s emiatt a kormányzó elit kezdi elveszteni a dominanciáját, s ettől időnként pánikba esik.

Egy évvel a választások előtt a Fidesz népszerűsége zuhanás-szerűen csökken, és a pánik jeleként is felfogható, hogy Lázár János, mint a pártelit milliárdos tagja, azzal igyekszik társadalmi támogatást szerezni az utcán, hogy neki is elege van a „luxizásból”. Lázár ellenzéki szerepből kampányol a Fidesznek?

Inkább arról van szó, hogy a kormánypártok nevében Lázár megpróbál komolyan elhatárolódni azoktól a népszerűtlen figuráktól, akik miatt a Fidesz a választásokon kikerülhet a hatalomból. Ezért nevezi élősködő kullancsnak Mészárost, s vele az urizáló holdudvart, akik nem saját teljesítményük jogán, hanem mások kegyelméből jutottak az átlagember által elérhetetlen gazdagsághoz. A nemzeti tőkésosztály, vagyis a lojális gazdasági elit fontos a politikai elit számára, hisz egymással összefonódva gyakorolják a hatalmat, s szerzik meg a gazdagságot. Ám, ha ezzel a luxussal hivalkodnak, azzal már kárt okoznak a politikának. Az, hogy Lázár igyekszik elhatárolódni ettől a körtől, nem más, mint kármentés. Az elit kutatójaként viszont úgy látom, hogy szép szóval képtelenség megfékezni a gazdasági elit tagjait, akik már a következő Ferrarival szeretnének furikázni, vagy új jachttal hasítanának a nyílt tengeren.

Nem lehet titokban gazdag valaki?

Szerintem nem, a hatalom gazdagsága mindig irritálja a társadalmat, s rendre lelepleződik.

El tudja képzelni, hogy egy amerikai kétségbe vonja Elon Musk, Bill Gates vagy az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos gazdagságát?

Azért nem, mert ők saját tehetségük, teljesítményük és eredményeik miatt gazdagodtak meg, s nem közbeszerzések révén, ahogy a magyar gazdasági elit jó része. Az emberek, különösen Amerikában, tisztelik a teljesítményt, de utálják az ingyenélőket.

Elképzelhető, hogy a milliárdos Lázár János az elitellenes utcai politizálásával vissza tudja szerezni a társadalom támogatását?

Ez majd kiderül, de a látszat inkább ellene szól. A politikai elemzők azt mondják, hogy a hatalmon belül le vannak osztva a szerepek, Lázár az utcai politizálást kapta feladatául, ő az, aki az egyszerű emberek nyelvén beszél. Navracsics pedig például a mérsékeltek megnyerésén dolgozik, ezért is célozgat Lázár vagyonára. De ma már olyan a helyzet, hogy ez a „finomhangolás” aligha lehet sikeres. Ha emlékeznek az olvasók, korábban is volt már „luxizás”, de az hatástalan maradt, ahogy a korrupció kritikája is. A Fidesz számára a mostani helyzet azért veszélyes, mert időközben komoly kihívója akadt Orbán Viktornak, aki elhódíthatja a kormányzati szavazókat is.

Valójában Magyar Péter is csak arról beszél, amiről az úgynevezett óellenzék. A TISZA vezetője miért tud mégis hiteles lenni?

Azért, mert közben romlik a gazdaság teljesítménye, folyamatosan emelkedik az infláció, ez a társadalom számára fájdalmas közelségbe hozza a politikát. Az elszegényedők zokon veszik a gazdasági elit „rongyrázását”, a másik oldalon pedig közben a rivális erősödését is tapasztalják. Lázár tehát bármit is csinál, vagy mond, majdnem mindegy. Ettől az elégedetlenkedők aligha mennek vissza a Fideszhez, a választók inkább Magyar Pétert támogatják. A változást tőle várják, nem Orbántól.

Az is újdonság, hogy az ellenzék pártjai, illetve képviselői minden előzetes egyeztetés nélkül már most visszalépnek a TISZA javára. Ezt lehet ellenzéki együttműködésnek nevezni?

Az ellenzék bizonyos szereplői szembenéztek a valósággal, s rájöttek, hogy a saját politikai projektjük sikertelen. A józan ész azt diktálja, hogy céljaikat átmenetileg rendeljék alá az Orbán-rezsim leváltásának. Gondolok a Momentum, vagy Jámbor András visszalépésére, de akár a DK-t is említhetem, amely visszavonta az első sorból Gyurcsány Ferencet. Lassan az a kérdés, hogy létezik-e még az „ó” ellenzéknek nevezett csoportosulás, hiszen a legtöbb korábban létező párt a megszűnés felé araszol. Akkor is, ha visszalép, de akkor is, ha nem. Ami gond, hogy nem született meg még az új politikai elit. Van ugyan Magyar Péter, de nem láthatjuk, kik állnak mögötte, kik lesznek a parlament új képviselői, kik a szakértői, akik támogatják, esetleg kik lesznek a miniszterei. Nem látható az új politika körvonala sem, amit hatalomra kerülve folytatnak majd. Pedig ez fontos lenne Magyar Péter és a választók számára is.

Illetve azt sem tudjuk, hogy miként reagál a hatalomváltásra a gazdasági elit, hisz két elitje ugye nincs ennek a kis országnak.

Úgy gondolom, hogy a gazdasági és a kulturális elit „után-követő” szerepben van. Ők figyelik a politikai versenyt, s majd az eredmények függvényében mozdulnak. Gazdasági elemzők ma már árgus szemmel figyelik, hogy a gazdasági elit mikor lép ki a Fidesz mögül. A gazdasági szereplők óvatos emberek, egy ideig tudnak „kétfelé játszani”. Szinte biztos vagyok benne, hogy elkezdődött a tapogatózás a másik irányba is. A kulturális elit manőverezését pedig onnan lehet észrevenni, hogy az egyébként politikai értelemben háttérbe húzódó popzenészek elkezdték kritizálni a kormányt, mert a saját közönségük, a fiatalok körében a Fidesz nagyon népszerűtlen,

A kutatások szerint a korrupció - amit úgy is definiálnak, hogy a rendszer lényege – a kormány népszerűtlenségének egyik oka. A másik pedig szakértők szerint: a hazudozás. Korábban a korrupcióra nem volt érzékeny a magyar társadalom. Az 500 milliárdos jegybanki lopás nyitotta fel az emberek szemét?

Aligha, a hitelvesztés spirálját anno a kegyelmi botrány indította el, s ebből elég nehéz kikecmeregni. Ha egy politikai erő támogatottsága erodálódni kezd, akkor azt nehéz megállítani. A szavazatok megvásárlásához sok pénz kellene, de a gazdaság nem teljesít, nincs elég pénz az országban, tehát nem lehet gond nélkül osztogatni. Az újsághíreket olvasva az évek alatt az emberek, elsősorban a fiatalok fejében lassan, de biztosan – kinek, mikor – egyetlen narratívává állt össze az egész korrupciós történet. Egy „aha” élménnyel a helyére pattant, megértették, hogy itt szétlopják az országot. Az embereket megosztja ez a téma, különösen a fiatalok érzik úgy, hogy ellopják a jövőjüket.

Beszéltünk már Mészáros Lőrincről, akinek a mémekké vált megszólalásain leginkább röhögnek az emberek. Ő vajon az elit tagja?

Igen, a leggazdagabb magyarként feltétlen.

Ő a politikai vagy a gazdasági elithez tartozik?

A gond azzal van, hogy még a fideszes szavazó sem hiszi el, hogy saját teljesítménye miatt gazdagodott meg. Mészáros inkább kliens, aki a fideszes elithez kötődő kapcsolatainak köszönhetően lett ezermilliárdos.

Egyik kutatása arról szól, hogy amíg a gazdasági elit integrációja a NER elitbe sikeres volt, addig a kulturális elit többségének megnyerése máig sikertelen. Mi ennek az oka?

A kulturális elit nagyon stabil elitcsoport, a legtöbb értelmiségi saját teljesítményének köszönheti hitelességét, szakmai, emberi tekintélyét. Ez a kör tetszés szerint nem leváltható, csak generációváltás esetén cserélődik. Nem úgy, mint a gazdasági elit. Tulajdont szerezni és elveszteni ugyanis gyorsan is lehet, megbecsülést kevésbé. A leggyorsabban a politikai elitet lehet leváltani. Én egyébként másokkal ellentétben úgy gondolom, hogy a Fidesz a választásokon leváltható, mert kormányzása mutat ugyan autoriter jegyeket, de ma már nagyon nagy az elégedetlenség. Ha erőszakkal ragaszkodna a hatalmon maradáshoz, az káros lenne a számára. A kormányváltáshoz azonban szükség lenne a már említett kormányzati alternatíva felmutatásra, az új politikai elit bemutatására. Ma ugyanis csak az elégedetlenség a hajtóerő, de a cél felmutatására is szükség lenne.

Mivel magyarázható, hogy a kormány kultúrharcot indított a tudóstársadalom, a kutatók ellen?

A kultúrharc lényege, hogy olyan témákat tartanak napirenden, amelyek nagyon megosztják a társadalmat, élezik az ellentéteket, majd indulatot gerjesztenek.

Ennek következményeként vágta valaki fejbe a volt külügyminisztert, Jeszenszky Gézát?

Igen, könnyen adódik ez az értelmezés, de konkrétan senki nem tudja, mi volt a támadó fejében.

A kultúrharcban a kormányzat először az Akadémia ellen támadt, leválasztotta az MTA kutatóintézeteit. Aztán ezeket az intézeteket most beviszik a budapesti ELTE vezetése alá. A kulturális, vagy tudományos elit megtörését szolgálja ez az akció?

Igen, mi annak látjuk. Az Akadémia annak az áldozata, hogy a tudós társadalom óhatatlanul kritikus a kormányzattal szemben. Ezért akarják megspórolni a béremelésünket is. A tőlünk elvont pénzt akarják más politikai célra felhasználni, pedig az semmire nem lesz elég. Egyáltalán: a tudományból elvont pénz soha nem szolgálja az ország fejlődését.