Vagyonőri szolgálat a gyermekotthonokban: kevesebb konfliktus, nyugodtabb környezet - így kezdte egyik bejegyzését közösségi oldalán a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Fülöp Attila azt írta: a folyamatos vagyonőrszolgálat bevezetésekor az volt a cél, hogy növeljék a biztonságérzetet – különösen a női munkatársak számára –, illetve erősítsék a rend fenntartását a gyermekvédelmi intézményekben. Hozzátette azt is: a gyerekek körében is pozitív változás tapasztalható, mert csökkent az egymás közötti konfliktusok száma, illetve azok gyakorisága, „amikor ezek tettlegességbe torkolltak”.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogy miközben csupán 5553 nevelőszülő dolgozik, miközben további legalább 2000-re lenne szükség, a gyermekvédelmi rendszer alap-és a szakellátását „mennyiségi és minőségi” szakemberhiány jellemzi, kevés többek között a pszichológus, a gyermekjogi képviselő és a gyám, vajon miért a rendvédelmi fejlesztés élvez prioritást?
Megkerestük a Belügyminisztériumot, hogy tájékoztasson arról,
pontosan mi a feladatuk a vagyonőröknek,
mire van felhatalmazásuk,
milyen eszközökkel kezelhetik a gyerekek közötti konfliktusokat,
és ehhez milyen képzést, felkészítést kapnak.
Kíváncsiak voltunk arra is, a gyermekvédelmi intézmények dolgozói számára kötelezővé tett kifogástalan életvitel vizsgálat a vagyonőrökre is érvényes-e?
Ez utóbbira a válasz: nem. A tárca közölte, a gyermekvédelmi intézményekben idén áprilisban indult a pilot (kísérleti) program, ennek keretében jelenleg 10 telephelyen alkalmaznak vagyonőröket.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Szgyf) fenntartásában lévő intézmények vehetnek igénybe ilyen szolgáltatást, ha úgy ítélik meg, szakmai munkájukat a vagyonőrök segítenék. Alkalmazásuk
a biztonságos környezet kialakítását, illetve a gyermekek és a nevelők biztonságérzetének növelését szolgálja, feladatuk közé tartozik az objektumvédelem, az épületek és telkek ellenőrzése, a vendégek és dolgozók beléptetése, a rongálások megelőzése, feltárása és dokumentálása.
Azt is írta a tárca: alkalmassági és képesítési feltételeiket a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény határozza meg. A vagyonőrök nem az Szgyf intézményeinek munkavállalói, megfelelő emberi, szakmai felkészültségük biztosítása és ellenőrzése foglalkoztatójukat terheli. Speciális kiválasztás és felkészítés után választja ki a vagyonőröket a szolgáltató, figyelemmel a speciális igényű gyermekekkel való találkozásokra. A tárca – amely Fülöp Attilával ellentéten konfliktuskezelésről nem írt -
nem jelölte meg, milyen speciális kiválasztásról és felkészítésről van szó, és azt sem, hogy a sokféle sajátos igény közül mire gondolt.
A hivatkozott törvény alapján egyébként a vagyonőri munkát egyéni vállalkozóként, illetve egyéni cég vagy gazdasági társaság keretében is lehet végezni, és „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi”. A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatónak, vállalkozásnak, egyéni vállalkozónak értenie kell a speciális igényű gyerekekhez, vagy, hogy a tevékenység engedélyezésének, a munkavégzésnek feltétele lenne a nehéz élethelyzetben lévő kiskorúakhoz szükséges pszichológiai érzékenység és képesség. A tárca válaszában, és Fülöp Attila bejegyzésében tehát sok az ellentmondás és a kérdés.
Pintér Sándor elismerte, hogy súlyos létszámhiánnyal küzd a magyarországi gyermekvédelemMenekülnek a szakemberek a gyermekvédelmi rendszerből, háromból már csak egy maradJanuár óta egyébként iskolaőrök segítségét is kérhetik a gyermekotthonok a feladataik zavartalan ellátásához, a jogellenes cselekmények megelőzéséhez. Nehezen érthető, miért szükséges még a vagyonőrök munkája a személyi-és tárgyi feltételekben is kivéreztetett gyermekvédelmi rendszerben, és miért nem a szakembergárda bővítése, megbecsülése a cél. Nem tudni, hogy a magatartási problémák, pszichoszociális- pszichés zavarok, szerhasználat kezelésében – többek között ez a szakmai munka egy intézményben – a vagyonőr, aki a hivatkozott törvény alapján közterületnek nem minősülő létesítmény őrzésére hivatott, milyen szerepet tölthet be.
A jogszabály sem ad erre választ. Abban az szerepel,
hogy a vagyonőr jogosult a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt igazoltatni, a belépést akár megtiltani, a kilépő csomagját átvizsgálni, illetve, „személy- és vagyonőr feladata ellátása során vegyi eszközt, gumibotot, őrkutyát, valamint lőfegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja”.
Amennyiben mégis inkább az épület őrzése lehet a cél – bár a tájékoztatás nem erről szól - szintén kérdéseket vet fel, hogy miért nem elég az a portaszolgálat, amely a nagyobb telephelyeken eddig is működött, és amelynek éppen a kilépés-belépés ellenőrzése a feladata. A kérdésekre vélhetően lesznek majd válaszok, mert a minisztérium azt ígérte: „a pilot projekt részét képezi a vagyonőrök munkájának eredményével kapcsolatos tapasztalatok kiértékelése is”.
L. Ritók Nóra: Már én is rég cenzúrázom magam, ha a nyilvánosság előtt beszélek a problémákrólHiába nyertek pert a magyarországi gyámok, nem hagyják őket, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint végezzék a munkájukatHiába nőtt az örökbefogadások száma, egyre több kisgyerek van állami gondoskodásban MagyarországonKiderült, hogy az Orbán-kormány által áterőszakolt életvitel-vizsgálat és pszichológiai teszt nem alkalmas a nem megfelelő emberek kiszűrésére