Vége az árrésstop-hatásnak, a a kiskereskedelem forgalma kiábrándító eredményeket mutatott májusban

Még a pesszimista várakozásokat is alulmúló, kifejezetten csalódást keltő adatokat tett közzé a kiskereskedelem májusi teljesítményéről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szektor forgalmának volumene ugyanis a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint is csak 2,1 százalékkal növekedett éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest még ennél is rosszabb a helyzet, ugyanis mindkét megközelítést nézve 1,3 százalékos visszaesést regisztrált a hivatal. Ezzel kapcsolatban az Erste Bank elemzői is megjegyzik, hogy a havi szinten lefelé korrigáló adat negatív meglepetést okozott. A mutatók kellemetlenségére utal a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is, amely messze nem az adatok nagyszerűségét hangsúlyozza. A tárca arról értekezik inkább: a kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok minél többet tudjanak vásárolni. Ez viszont havi alapon nem jött össze.

Ahogy az ipar esetében elmondható volt, úgy a kiskereskedelem esetében is igaz lett, hogy egyhavi „jóság” után kiábrándító adatok érkeztek – mutat rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az ágazat mutatói az ipari teljesítménnyel együtt a gazdaságról alkotott összképet mindenképpen negatív irányba befolyásolják, hiszen úgy tűnik, hogy a jó rajt a második negyedévben csak egyszeri megugrás volt, és mindkét fontos szegmensben már májusra megérkezett a negatív korrekció. Ezzel együtt hozzáteszi, hogy a technikai recesszió esélyét továbbra is inkább elvetik. (Technikai recesszióról akkor beszélünk, ha egy gazdaság két egymást követő negyedévben is csökken, vagyis zsugorodik.)

Borúlátásának adott hangot az adatok láttán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is. Kommentárjukban kifejtik, hogy az árrésstop hatása elillant a rendszerből, vagyis annak a vártnál is rövidebb volt a hatása. Így a lakosság kereslete az áprilisi, alig mérhető meglódulás után éves szinten visszatért a szerény, 3 százalék alatti tartományba. Ennek okát abban látják, hogy az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, valamint a nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi. A helyzeten az sem segített, hogy a kormány az utolsó percig lebegtette az eredetileg tervezett május végi kivezetés lehetőségét, azaz a „vásároljunk be még egyszer utoljára olcsón” hatás sem működött.

A szervezet kitér arra, hogy az árrésstop káros hatásai viszont lassan élesednek. A beszállítók árnyomása erősödik. A fogyasztói árak ebből származó emelkedését a kereskedelem nem képes egyedül megfékezni. Az OKSZ fenntartja, hogy az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség. Emellett a kereskedelmi beruházások szintje számottevően elmarad a korábbiaktól, amire a kormány ráerősített a plázastop szigorításáról szóló piacellenes elképzelés felvetésével is.

A részleteket nézve az látszik, hogy májusban – havi összevetésben – nagyot zuhant az élelmiszer­üzletek forgalma.

Arra a szakember is kitér: a jelek szerint a lakossági várakozás az volt, hogy az árrésstop-intézkedést meghosszabbítják. Így érdemi meglepetést és ezzel keresletet növelő hatást ez nem jelentett – hangzik az OKSZ véleményével egybecsengő megállapítása.

A nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben hasonlóan 1 százalékos volt a hó/hó visszaesés. Jelentősen zuhant a csomagküldő és internetforgalom kéthavi erős bővülést követően.

Az elemző a jövőt illetően kiemeli, hogy a jelentős forgalom­ingadozás alighanem velünk marad az év hátralévő részében is, de meglátása szerint legalább a növekedés trendje is. Mindezt annak tulajdonítja, hogy az év vége felé közeledve érkeznek majd a kereslet élénkítését segítő kormányzati intézkedések. Így azt gondolja, hogy a viszontagságok ellenére végül nem lesz kiábrándító éve az ágazatnak.