Hiába az árrésstop, tovább nőtt az infláció júniusban

Az elemzői várakozásokat (4,5 százalék) kissé meghaladva 4,6 százalékra gyorsult az infláció júniusban – közölte a KSH. Az előző hónapban 4,4 százalék volt az árindex, áprilisban 4,2 százalékot mértek, vagyis harmadik hónapja lassan de biztosan gyorsul az áremelkedés.

Az év elején még bőven öt százalék feletti indexet mért a KSH, részben ennek politikai következményeitől megrettenve a kormány árleszorító intézkedésekről döntött: maximálta az élelmiszerek, illatszerek kiskereskedelmi árrését, „önkéntes” árcsökkentésre kényszerítette a bankokat, biztosítókat és a tekelomszektort és a gyógyszergyártókat.

Az MNB számítása szerint a kormányzati intézkedések árleszorító hatása júniusban már eléri a 1,5-1,6 százalékpontot – ez derül ki az Inflációs jelentésükből, vagyis a valós inflációs nyomás megközelíti a hat százalékot. Ez az inflációs most nem látszik a számokban – ám a kormányzati intézkedések kivezetése után – ami a választások után 2026 júniusában várhatóak – egy nagyobb áremelési hullámot indíthatnak el. Jól láthatóan az árrésstopok sem mindenhatóak, ezen intézkedések ellenére gyorsult a drágulás üteme júniusban – ez derül ki például a gyorsul élelmiszer-inflációból is.

Ezzel szemben a mindenki által figyelt élelmiszerek ára 6,2 százalékkal emelkedett, az előző havi 5,9 százalékról.

Az élelmiszereken belül

A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0 százalékkal mérséklődött. A háztartási energiáért 8,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz 5,8 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt hónapokban az élelmiszerek mellett szolgáltatások drágulása fűtötte az inflációt, júniusban azonban ezen a téren már csak 5,4 százalékos áremeléseket mért a KSH. Ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakbér 9,4, az üdülési szolgáltatások 7,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,6 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,5 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,2 százalékkal mérséklődtek). Az étolaj 2,4, a tojás 1,8, a margarin és az alkoholmentes üdítőitalok 1,2-1,2, a csokoládé, kakaó 1,0, a párizsi, kolbász és a kenyér 0,7-0,7, a sajt 0,6 százalékkal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a péksütemények 1,4, a baromfihús 1,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 0,9, a száraztészta 0,7, a büféáruk 0,6 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 1,4 százalékkal többet, a palackos gázért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,7, a sport, múzeumi belépők 2,3, a helyi tömegközlekedés 1,1 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,5, a gyógyszer, gyógyáruké 0,2 százalékkal nőtt.

A nyugdíjas fogyasztói kosár inflációja júniusban 4,7 százalék volt, ami magasabb a 4,6 százalékos főmutatónál és lényegesen magasabb az év eleji 3,2 százalékos nyugdíjemelésnél, aminek elvileg inflációval megegyező mértékűnek kellett volna lennie – ám a kormánynak idén sem sikerült eltalálnia a várható infláció mértékét. Nyugdíjkorrekció majd csak novemberben várható.