Nem csodaszer a kormány árrésstopja, ugyanis a KSH adatai szerint az árak májusban 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsult az infláció.
Az előző hónapban, tehát áprilisban 4,2 százalékra lassult az éves áremelkedés üteme, ám mivel az árrésstopokat a kormány április második felében vezette be érdemi hatásukat az árakban most májusra tudták (volna) kifejteni. Az élelmiszerek drágulása az áprilisi 5,4 százalékról 5,9 százalékra gyorsult – vagyis az árrésstopok hatása korlátozott.
Még mindig dobogós a magyarországi inflációMár holnapután meg kellene szüntetni az árrésstopokat, mert kétszer is nőnek miattuk az árakA májusi adat kellemetlen meglepetés, hisz az elemzők havi alapon 0 százalékos, éves szinten 4,2 százalékos áremelkedést vártak.
Ezzel együtt az elmúlt hónapokban hozott kormányzati intézkedések – a banki és tekelomdíjak tervezett emelésének elhalasztása a 2026-os választások utánra átmenetileg csökkentette az inflációt. Ugyancsak mérsékli az inflációt az olajárak esése, ami kedvezően hat az üzemanyagárakra. Míg az év elején akár 6 százalék körüli infláció is kinézett a magyar gazdaságnak, a fogyasztói árak idén inkább 4,5-5 százalékkal emelkednek. Megjegyzendő, hogy a kormány idénre 3,2 százalékos inflációval számolt – ennyivel emelte a nyugdíjakat januárban – ám ez az inflációs cél idén, sőt az előrejelzések szerint jövőre is elérhetetlen lesz a magyar gazdaság számára.
Az Orbán-kormány pozitívumként tálalja, hogy garantálja a nyugdíj inflációkövető emelését, ám valójában befagyasztotta a vásárlóértékétTehát májusban a KSH adatai szerint fogyasztói árak egy hónap alatt a várt stagnálás helyett 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt – ami szintén jól jelzi, hogy az árrésstopok hatása korlátozott. Az élelmiszerek áremelkedésében meghatározó volt
az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése.
A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került.
A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1,0 százalékkal. A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak.
Itt a 25-ös lista, milyen gyógyszerekre hirdethet árstopot az Orbán-kormányEgy év alatt tavaly májushoz képest a fogyasztói árak 4,4 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal), ezen belül a tojásé 26,0, az étolajé 25,3, a liszté 25,0, a kávéé 22,5, a csokoládé és kakaóé 22,3, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,6, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4, a tejé 7,3, a kenyéré 6,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,0, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, a háztartási energiáért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak – közölte a KSH.
Nagyot esett az infláció, de még így is nőttek az árakItt az újabb árrésstop, de végül úgyis a fogyasztó szív az Orbán-kormány szocialista tervgazdálkodást idéző árszabályozásával