Ezúttal turulos gumicsontot talált a Fidesz, hogy elterelje a figyelmet például arról a vereségről, amit a hatalmas Pride-felvonulás okozott

Lázár János építési és közlekedési miniszter nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánította a XII. kerületben álló, nagy vitákat kavaró Turul-szobrot – vette észre elsőként a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet a Telex. Indoklásként a miniszter a szobor „képzőművészeti értékeinek megőrzésére” hivatkozott.

A hír hallatán Karsai László történésznek Marx egyik mondása jutott eszébe: a történelemben minden kétszer fordul elő, egyszer tragédiaként, egyszer komédiaként. A hegyvidéki Turul-szobor körüli hajcihőre talán a tragikomédia kifejezés illik a legjobban – nyilatkozta lapunknak a történész.

Háborús, hadi jelképként a turul semmiképpen sem alkalmas halottakra való megemlékezésre – hangsúlyozta Karsai László. Felidézte: bírói ítélet mondta ki, hogy a fideszes vezetésű XII. kerületben – még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – törvénytelenül építették fel a szóban forgó szobrot.

Lázár János mostani lépését a történész gumicsontnak minősítette. A Fidesz szeretné elterelni a figyelmet az ország súlyos bajairól és arról a vereségről, amit a hatalmas Pride-felvonulás okozott a kormány számára. A műemlékké nyilvánításnak „nincs semmi értelme, nincs semmi jelentősége” – fogalmazott.

– jelentette ki Karsai László.

A viharos történetű emlékművet, amelynek védelmében a szélsőjobboldal több tüntetést is szervezett, Mitnyan György fideszes polgármester avatta fel 2005-ben. A hegyvidéki önkormányzat honlapja emlékeztet arra, hogy a főváros később (meg nem valósuló) bontási határozatot rendelt el a jogtalanul emelt szobor ellen. Demszky Gábor akkori főpolgármester közölte: senkit sem zavar, hogy a turul ma is hivatalos jelképe több honvédségi és más fegyveres szervezetnek, de „turulos szobrot állítani értelmetlenül halálba hajszolt magyar katonák és meggyilkolt magyar zsidó és nem zsidó civilek emlékére nem az áldozatok emlékének ápolását, hanem meggyalázását jelenti”.

A polgármesteri székben Mitnyan Györgyöt váltó, szintén fideszes Pokorni Zoltán jobbnak látta, ha nem különösen bolygatja az ügyet. A 2010-es kormányváltás után a parlament éppen az ő javaslatára adta a kerületi önkormányzatok kezébe a döntés jogát a területükön felállítandó szobrokról és emlékművekről. A XII. kerületi Turul-szobor megkapta a végleges fennmaradási engedélyt.

Az indulatok akkor szabadultak el újra, amikor kiderült, hogy a szobron az áldozatok mellett olyanok neve is szerepel, akik részt vettek a nyilas vérengzésekben. Pokorni Zoltán ekkor szembesült azzal, hogy nagyapja is az elkövetők közé tartozik.

A kutyapártos Kovács Gergely, miután tavaly júniusban nagy fölénnyel hegyvidéki polgármesterré választották, azt nyilatkozta, hogy a turulos emlékmű a Szoborparkba kerül. Később finomította álláspontját, és – bár véleménye a szoborról nem változott – arról beszélt, hogy nem ezzel akarja kezdeni polgármesteri tevékenységét.

A mostani rendelet közvetlen előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék a XII. kerületi önkormányzat keresete alapján megsemmisítette azt a határozatot, amelyet Lázár János kezdeményezett, és amelyben a kormányhivatal ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a szobrot. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt.

 – reagált a Népszavának is elküldött közleményében a XII. kerületi önkormányzat.

„Álláspontunk továbbra is az, hogy a köztéri szobroknak tükrözniük kell a közösség értékrendjét és történelmi emlékezetét. A Turul-szobor korábbi vitás megítélése és elhelyezésének körülményei miatt úgy gondoljuk, hogy a kérdésről való társadalmi párbeszéd nem lezárható pusztán jogi eszközökkel” – áll a tájékoztatásban.

Egyelőre még vizsgálják a rendelettel szembeni esetleges jogorvoslat lehetőségét. Az önkormányzat azt tartja a legfontosabbnak, hogy a XII. kerületi közterek olyan módon alakuljanak, amely méltó a városrész múltjához és jelenéhez, figyelembe veszi a helyi közösség véleményét is.