Hegyvidék;Turul-emlékmű;Kutyapárt;

A Hegyvidéki Önkormányzat szerint a Turul-szoborról szóló társadalmi párbeszéd nem zárható le pusztán jogi eszközökkel

Az önkormányzat azután reagált, miután Lázár János Műemlékké nyilvánította a szobrot.

A tegnap megjelent kormányrendelettel kapcsolatban, amely a Turul szobrot nemzeti emléknek minősíti, az önkormányzat jelenleg jogi és szakmai szempontból is elemzi a döntés következményeit - áll a Hegyvidéki Önkormányzat lapunknak elküldött reagálásában. Az önkormányzat álláspontja szerint a köztéri szobroknak tükrözniük kell a közösség értékrendjét és történelmi emlékezetét. "A Turul szobor korábbi vitás megítélése és elhelyezésének körülményei miatt úgy gondoljuk, hogy a kérdésről való társadalmi párbeszéd nem lezárható pusztán jogi eszközökkel" - írják.

A kormányrendelettel szembeni esetleges jogorvoslat lehetőségét az önkormányzat vizsgálja. Mint írják, a legfontosabb számukra továbbra is az, hogy a XII. kerületi közterek olyan módon alakuljanak, amely méltó a városrész múltjához és jelenéhez, és figyelembe veszi a helyi közösség véleményét is.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Lázár János műemlékké nyilvánította a hegyvidéki turulszobrot. A rendelet indoklásában az áll, hogy a döntés célja a szobor „képzőművészeti értékeinek megőrzése”. 

A szobrot még 2005-ben állították fel, ám Kovács Gergely polgármester megválasztása után jelezte, hogy eltávolíttatja a művet, és a Szoborparkba helyezteti, mivel „nagyon sok embert bánt” – hangsúlyozva, hogy zsidó civil áldozatok nevei is szerepeltek a Turul-szoborhoz köthető emlékművön.

Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány bele akarja rángatni Ukrajnát a belpolitikai harcokba, amit „szánalmasnak és sértőnek” tartanak.