A javaslatot az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetés nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek. A salátatörvény jelentős részében az egészségügyi adatvagyon hasznosításáról szól, de szó van benne az arcképfelismerésen alapuló kórházi beléptető rendszer bevezetéséről. Újdonságként megjelenik a mesterséges intelligenciával támogatott diagnózis-felállítás lehetősége, mint egy bármely orvos számára majd elérhető szolgáltatás.
Jött egy salátatörvény, Sulyok Tamás vétójában bízik a Magyar Orvosi KamaraMint arról beszámoltunk, a kamara kérte a köztársasági elnök vétóját, mivel az orvosok érdekeit több ponton is sérti a törvény. Egyebek mellett a Kúria minapi ítéletével szemben az új törvény értelmében a háziorvosok akár szerződés nélkül is kötelezhetőek lesznek a mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben való munkavégzésre. Az is váratlan elem, hogy élesítik július 15-től az állami egészségügyi intézményekben a kórházi arcfelismerő, beléptető rendszert.
Jött egy salátatörvény, Sulyok Tamás vétójában bízik a Magyar Orvosi KamaraEhhez olyan biometrikus adatokat rögzítenek, amelyek különösen érzékeny adatnak minősülnek, a hazai kórházakban tervezett alkalmazásuk pedig az európai GDPR szabályozás szerint is tilos - mondta lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki hozzátette: ugyan a beléptető rendszer esetében a jogalkotó igyekezett körülírni, hogy mikor, mire és meddig akarja a biometrikus azonosítást alkalmazni, de ettől az továbbra is ellentétes a GDPR 9. cikkével. Az adathasznosításról szóló uniós jogszabályok több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyeket a magyar jogalkotó nem vett át – ezzel is semmibe véve a polgárok alapvető jogait.
Visszakozott az egészségügyi kormányzat, alig egy napig működött élesben a kórházi arcfelismerő rendszerAlexin Zoltán szerint a törvénymódosítás tovább erodálja a betegek önrendelkezési jogait, teljesen kiszolgáltatja őket a rendszer kényének-kedvének. Mint mondta: az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló rendelet például bevezeti az elsődleges (a betegellátási) felhasználásoknál is az úgynevezett kimaradás jogát, ami azt jelent, hogy a tagállam ugyan előírhatja az adatok feltöltését, de azokhoz kizárólag a feltöltő orvos férhet hozzá és életveszély esetén sem hozzáférhetők más számára az adatok. Az uniós szabály szerint a másodlagos (kutatási) felhasználások esetén is lenne tiltakozási joga a polgároknak, azaz bárki megtilthatná, hogy az adatait fölhasználják, de ezt sem korábban, és most sem vezette be a magyar jogalkotó. „Egyelőre a kutatásokhoz történő adatszerzés fosztogatással történik, kivéve a nemzetstratégiai kutatásokat, amelyekhez végre hozzájárulás alapján gyűjtenek adatokat” – hangsúlyozta Alexin Zoltán.
- Az uniós jogban az Adatengedélyező Szervezetet azért hozták létre, hogy az országos adatállományokból csak rajta keresztül juthassanak adathoz az állami szervek is. Az engedélyező szerv pedig köteles minden engedélyt nyilvánosságra hozni. Nálunk ilyen hivatal nincs, és erősen kétséges, hogy lesz-e valaha. Az adathozzáférések mára teljesen kaotikusak, számtalan szervezet kérhet-kaphat adatokat az EESZT-ből, a NEAK-tól, a regiszterekből, ez az adatkezelés teljesen átláthatatlan, néhol teljesen törvénytelen.
Az a véleményem, hogy levegőnek nézik az állampolgárokat, akiktől az elemi önrendelkezési jogot is megvonják. Az adatkezelések már követhetetlenek, nincs naplózás, semmilyen utólagos nyomon követés nem lehetséges. Eleve elkaszáltak minden lehetőséget, hogy ne lehessen az adatok útját ellenőrizni
– mondja Alexin Zoltán, aki beszélt arról is, hogy szerinte az EESZT gyorsan a polgárok fejére nőtt, és már kontrollálatlanul uralkodik rajtunk.
